Isten Igéje nemcsak örök, hanem teljes bizonyossággal be is teljesedik. A Máté 5,18-ban azt mondja az Úr Jézus, hogy „amíg az ég és a föld el nem múlik, egy jóta vagy egy vessző sem vész el a törvényből, míg minden be nem teljesedik". A jóta a görög ABC egyik betűje, amely vesszőhöz hasonlít. A vessző pedig egy héber betű egyik kicsiny része. Az Úr Jézus ezzel azt fejezte ki, hogy Isten Igéje a legkisebb részleteiben is beteljesedik.

Csak a hű lélek hiszi, hogy Isten irányítja a körülményeit. Külső körülményeinket illetően sok szabadságot engedünk meg magunknak. Nem hisszük, hogy Isten ereje ott van mögöttük, bár mondjuk, hogy hisszük, mégis a történéseket úgy vesszük, mintha emberektől indulnának ki. Minden körülmény közepette hittel teljes csak az lehet, aki egyetlen hűséget ismer csak: az Ura iránti hűséget. Isten hirtelen változást enged meg körülményeinkben és akkor ébredünk rá, hogy hűtlenek lettünk hozzá, mert nem ismertük fel, hogy mindent Ő rendezett így.

Isten itt "jaj"-t mond azokra, akik az erkölcsi alaptörvényeket a fejük tetejére állítják, akik a bűnt jónak mondják és azt állítják, hogy a tisztaság nem kívánatos. H. Vander Lugt korunkból vett három példával mutatja be, hogyan változtatja meg a ma embere az erkölcsi határokat. Olvastam egy újságcikket, amely egyfelől könnyedén elsiklik a pornográfia súlyos következményei fölött, ugyanakkor keserűen panaszolja a »kegyes és vallásos emberek puritán magatartását«.

Ketten vitatkoznak. Egyikük sértő megjegyzést vág a másik fejéhez, mire az hasonlóan éles megjegyzéssel válaszol. Az egyik dühödten vádolja a másikat, aki hasonló hévvel kontrázik. Most már egyikük sem akarja abbahagyni, mert attól tart, hogy hallgatása a vereség beismerését jelenthetné. S így lesz a tűz egyre nagyobb, a gyűlölet pedig ide-oda hullámzik.

Maga Isten evangéliuma teremti meg azt az érzést, hogy szükségünk van rá. Pál mondja: "Ha mégis leplezett a mi evangéliumunk, azoknak leplezett, akik..." - akik gazemberek? Nem, hanem "akik elvesznek, mert bennük e világ istene megvakította a hitetlenek gondolkodását" (2Kor 4:3). Az emberek nagy többsége az erkölcsösséget elérhetőnek tartja saját erejéből, nem érzik szükségét az evangéliumnak. Csak Isten teremti meg ezt a rászorultságot, addig nincs is tudatában az ember ennek, amíg Isten önmagát meg nem bizonyítja.

Isten egyik ószövetségi neve: „Jahve-Ráfé", ami azt jelenti: „Az Úr a te gyógyítód" (2Móz 15,26b). Isten az, aki meggyógyít bennünket.

Nemcsak azok ellen a dolgok ellen kell küzdened, amelyek megakadályozzák, hogy Istenhez juss; tusakodnod kell a lelkekért is imádságodban. De soha ne mondd, hogy Istennel harcolsz, ez nem igaz az Írás szerint. Ha harcolsz Istennel, egész életedre nyomorék leszel. Amikor Isten közelít hozzád a neked nem kívánatos úton és te megragadod Őt, mint ahogy Jákób harcolt vele, akkor arra kényszeríted, hogy kificamítsa a csípőcsontodat. Ne sántikálj az Isten útjain, hanem előtte küzdj meg a dolgokkal és felettébb diadalmassá leszel általa.

Ha valamiben nem tudod magad kifejezni, küzdj, amíg sikerül. Ha nem teszed, valakit egész életére megszegényítesz vele. Azon fáradozzál, hogy Istennek valamelyik igazságát fogalmazd meg magadnak, és Isten ezt másnál is felhasználja majd. Menj át Isten szőlőprésén, amely kisajtolja a szőlőszemeket.