„És neked adom a mennyek királyságának kulcsait" (Mt 16,19).

Mi tette Pétert alkalmassá, hogy Isten szószólója legyen, és megnyissa a hit ajtaját először a zsidók, majd a pogány népek előtt? Mielőtt Péter szólt, őt kellett valakinek megszólítania: mielőtt a mennyek királyságának kulcsát használhatta, meg kellett ismernie a mennyek királyságának vele szemben támasztott követelményeit.

Ezen a világon kemény harc folyik az igazság és a hazugság, az életet védő és az életellenes erők között. Aki Jézus Krisztusnak engedelmeskedni kezd, belekerül ebbe a harcba.

A hívő soha nem emberek ellen harcol, mindig emberekért - a gonosz erői ellen. Saját rossz természete, régi szokásai, bűnös beidegződései, nem Isten akarata szerinti tulajdonságai ellen is, és mások védelméért, boldogulásáért, békességéért, megtéréséért küzd.

Igénk szerint e „nemes harcban" három fontos igazságot kell szem előtt tartanunk:

„És ismét mondta: Oda van Izrael dicsősége, mert elvették az Isten ládáját " (1Sám 4,22).

„Ti megláttok engem, mert én élek és ti is élni fogtok" (Jn 14,19).

Ezeket a kemény szavakat Jézus a beszélgetésük végén mondta Nikodémusnak.

Jézus Krisztus a tékozló fiúról szóló példázattal azt is szemléltette, hogy az Atya nélkül a tőle kapott értékeinkkel sem tudunk helyesen élni.

„Igyekszem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus" (Fil 3,12).

„És szólott nekem: Meglett! Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég" (Jel 21,6).