Régebbiek

„Isten gazdagságának, bölcsességének és tudományának mélysége! Milyen kikutathatatlanok az Ő ítéletei, és kinyomozhatatlanok az Ő útjai!" (Róm 11,33).

Ezzel a képpel Jézus a saját sorsát szemléltette. De ugyanez illik mindenkire, aki hűségesen követi őt. El lehet tenni egy búzaszemet a vitrinbe, s akár évszázadok múlva is meglesz, de senkinek semmi haszna belőle.

Lázár feltámasztása olyan egyértelmű bizonysága volt Jézus isteni hatalmának, hogy nem lehetett félremagyarázni. Ezért állásfoglalásra kényszerített mindenkit. A Jn 11 vége négy csoportot említ:

„Mi, akik élünk, mindenkor halálra adatunk Jézusért, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben" (2Kor 4,11).

„És megismerjétek Krisztusnak minden ismeretet felülmúló szeretetét, hogy beteljesedjetek az Istennek egész teljességével" (Ef 3,19).

Lázár feltámasztásának történetében nyolcszor fordul elő az, hogy mit jelent hinni. A Biblia nem a hit meghatározását adja, hanem a hívő élet dinamizmusát szemlélteti.

„Vajon nem tudjátok, hogy akinek odaadjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok a szolgái, akinek engedelmeskedtek?" (Róm 6,16).

2. A jó sáfár másik jellemvonása a hűség. Vagyis az, hogy mindent arra használ, amire a gazda adta. Ha magának tartja meg, vagy semmit nem tesz vele, tolvaj. Ha másnak adja, mint akinek ura szánta, csaló.

Mi végre vagyunk a világon? Ez a kérdés előbb-utóbb minden gondolkozó emberben felmerül. A Biblia válasza erre ez: hogy Isten jó sáfárai legyünk.

„Én, Jézus küldöttem el az én angyalomat, hogy bizonyságot tegyen nektek ezekről a gyülekezetekben. Én vagyok Dávid ama gyökere és sarja: a tündöklő hajnalcsillag" (Jel 22,16).

„Némelyek pedig felháborodtak maguk között és azt mondták: Mire való az olajnak ez a tékozlása?" (Mk 14,4).

Isten szívébe enged bepillantanunk Jézus ezzel a példázattal (Lk 14,15-24).

Egy Simon nevű farizeus meghívta Jézust magához. Étkezés közben egy bűnös asszony jött be, leborult Jézus lábához, és drága olajjal kente meg azt, miközben sírt. Simon nagyon felháborodott.

„Mi, akik hiszünk, bemegyünk a nyugalomba" (Zsid 4,3).

"Szerezz igazságot, és el ne add; sem a bölcsességet, az erkölcsöt és értelmet." (Péld 23,23).

A magvető példázatának van néhány általános üzenete is.

„Akik...megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendő világnak erőit..." (Zsid 6,5).

A magvető példázatában Jézus azt mondta el, hogy többféleképpen lehet fogadni az ő igéjét, és ettől függ, hogyan alakul egy ember sorsa.

„És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitok felövezve, saruitok lábatokon és pálcáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az Úr páskája az" (2Móz 12,11).

A zsinagógákban minden férfi felolvashatott a Szentírásból, ha akart. Egyik alkalommal Jézus Názáretben, ahol felnőtt, az Ézsaiás könyve 61. részéből a fenti igét olvasta, és azt mondta, hogy ez benne teljesedett be.