A NYITÓ MONDAT, amely úgy kezdődik, hogy „Volt egy ember", elvezet bennünket az elsőhöz abból a sok emberből a könyvben, akik nem Isten szíve szerint valók. Igaz, voltak bizonyítékai nála a következetes kegyességnek, 3.4.7.19.21-23. v., de Elkána szíve megosztott volt, 2. v., mindazzal a problémával együtt, amelyet ez előidézett, 6.8.10. v. Önelégült volt, 8. v., a nyilvánvaló meddőség ellenére, amely az Úr általi megtagadás jele volt, 5. v.
A férfi hibái szembe vannak állítva feleségének szellemi kiválóságaival, Anna - „kegyelem". Tanít minket gyümölcstermés után sóvárogni. Tervét Isten elé vitte imában, böjtölve és sírva, 1Sám 1:8.10. Könyörgését a Seregeknek Urához intézte, 11. v., akinek minden lehetséges. Kiöntötte lelkét, 15. v., és Ő hallotta a szívében elmondott szavakat, 13. v.
Meg volt győződve, hogy könyörgésére választ kap, „kegyelmet nyer", 18. v., szomorúsága elmúlt, és imádkoztak az Úr előtt, 19. v.
Múlt az idő, fia született, és Sámuelnek nevezte el. Ő Isten megtestesült válasza volt imádságára, 17.20.27-28. Nevelése anyjának térdén kezdődött, vö. 2Tim 1,5; 3,15, de Anna már elhatározta, hogy ahogyan őneki adta az Úr, úgy fogja ő visszaadni neki, 28. v.
Az az Anna, aki imádkozott és sírt, 1Sám 1:10, most örvendezve imádkozik, 1Sám 2:1. Saját megtapasztalásaiból kiolvas bizonyos általános elveket, amelyeket ma mi is vegyünk a szívünkre. Isten szabadítását meg kell tapasztalni, és ez örömforrássá válik számunkra. Csak ezután fog szívünk örvendezni magában az Úrban, és lesz hallható az őt dicsőítő hangunk, 1Sám 2,1.
Elmélkedjél személyén, 1Sám 2:2-3. v., és gondviselésén, 1Sám 2:4-8. v. Útjai teljesen különböznek az emberekétől, hála legyen nevének, 5b.21 v. De mindent felülmúl a bizalomnak az a kifejezése, amellyel Anna éneke végződik, Ugyanaz az Úr, aki népét megtartja, el fog némítani és meg fog törni minden ellenállást, „mert nem az erő teszi hatalmassá az embert", 1Sám 2:9. „Királyának pedig hatalmat ad, és felemeli felkentjének szarvát", 10. v. Meg fogja alapítani az igazságos kormányzást az egész mindenségben.
Taníts engem, Uram felemelkedni a szomorúságból, könyörögni, azután pedig énekelni.