"Ha a ti igazságosságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságosságánál, semmiképpen sem mentek be a mennyek királyságába" (Mt 5,20).
A tanítványra nem saját jó cselekedetei jellemzők, hanem hogy jók az indítóokai, mert Isten természetfeletti kegyelme jóvá tette azokat. A jó cselekvést egy múlja csak felül: ha jóvá változunk. Jézus Krisztus azért jött, hogy minden emberbe, aki neki nem áll ellent, beleültesse azt az igazságosságot, amely több az írástudók és farizeusok igazságosságánál. Jézus azt mondja, hogyha az Ő tanítványai vagyunk, akkor nemcsak indítóokainknak kell tisztáknak lenniük, hanem álmainknak, elménk legmélyének is. Legyenek indítóokaid olyan tiszták, hogy maga a Mindenható Isten se találjon benne semmit, amit kárhoztatna. Ugyan ki állhat meg Isten örökkévaló világosságában anélkül, hogy ne lenne benne kivetnivaló? Csak Isten Fia! És Ő jogot formál arra, hogy váltsága által bárkibe beleolthassa saját lényét és olyan egyszerűvé és tisztává tegye őt, amilyen a gyermek. Az Isten által megkívánt tisztaság lehetetlen, kivéve, ha belsőleg újjáteremtett vagy; ezt vitte véghez Jézus a megváltásban.
Senki sem tisztíthatja meg magát azzal, hogy a törvényeknek engedelmeskedik. Jézus Krisztus nem törvényeket és szabályokat ad nekünk. Tanításai olyan igazságok, amelyeket csak az Ő nekünk ajándékozott természetével érthetünk meg és érhetünk el. Jézus Krisztus váltságának nagy csodája az, hogy általa megváltoztatja öröklött hajlamainkat. Nem az emberi természetet változtatja meg, hanem annak a fő mozgató rugóit.