Ószövetség

AZ ÚR FÉLELME az igazi bölcsesség kezdetét és megőrzését jelenti. Ennek a fejezetnek a félelme a rabszolga félelme inkább, mint a fiú tiszteletteljes félelme. Hiányzik a bizalom, bizakodás és szeretet megjegyzése, mégis, az itt adott tanács jó. Ez felkészítés a szentségre és eszünkbe kell, hogy jusson, hogy Isten az Ő szentjeinek Gyülekezetében található. A keleti gyakorlatot látjuk, amely leveti saruit a helyiség ajtajában; az odaadó imádó is leveti úti cipőit, megpróbálja mentesíteni magát a világi nyugtalanságtól és szentségtelen céloktól Isten házában.

EBBEN A KÖNYVBEN az egyik kulcsszó a hiábavalóság. Az író olyan kifejezéseket használ, amelyek mindvégig visszatérnek „hiábavalóság", „mi haszna", „a nap alatt", „a szellem (lélek) gyötrelme" (az angol Biblia szerint). Összefoglalva ezek az élet üres voltát hangsúlyozzák, amikor az teljesen az anyagi dolgok feltételeihez kötött. A hiábavalóság itt nem a büszkeségnek valamilyen modern értelmezését hordozza, hanem az ürességet fejezi ki; vö. 1,14. Azt jelenti, hogy ami elmúlt - széthordta a szél, mert könnyű fajsúlyú volt, majdnem üres - ezért hiábavaló.

A PRÉDIKÁTOR KÖNYVÉT különböző utakon közelíthetjük meg. Némelyek szerint annak a témának a tárgyalása, amelyet úgy nevezhetünk, hogy „Élet Isten nélkül". Mások szerint ez csak naplószerű cinikus kihangsúlyozása az élet pesszimista szemléletének, amely „hiábavalóság és a szellem gyötrelme". Ismét mások szerint az emberi szív kielégíthetetlen sóvárgásának mélységes leleplezése. Mások számára prédikációt jelent a természeti ember felé olyan kifejezésmóddal, amelyet megért, azzal a szándékkal, hogy önmagától Istenhez vezesse el.

ITT EGY JÓ ASSZONYNAK a képét látjuk. Szorgalmas munkás ő, vö. 13.15.19. v. A fáradhatatlan szorgalom asszonya. Ő a házvezető, és férjének „vagyona el nem fogy", 11. v. (A Magyar Biblia tanács fordítása, 1991.) „Gondolkodik" és azután „megveszi", 11. v. Éles eszű, de nem kemény szívű, takarékos, de nem igénytelen, 22.24. v. Helyesen viselkedik, „erő és ékesség az ő ruhája", 25. v Férjének nincs rá oka, hogy kifogást emeljen ellene. A városi életben egy férfi befolyása nem mindig követhető nyomon annak eredetéig, vagyis feleségéig.

EZ A HÁROM VERS olyan szakaszt állít elénk, amelyben bátorságunkat kivételes igénybevétel 10. v., valamint kikerülhető felelősség teszi próbára, 11-12. v. A két próba előtt az igazi pásztori szívű ember szilárdan meg fog állni, de a béres elmenekül, rossz helyzetbe kerül, 10. v., reménytelen feladatra, 11. v., és megbocsátható tájékozatlanságra hivatkozva, 12, v.

„JOBB ADNI, mint kapni", ApCsel 20,35, ez az egyetlen az Úr feljegyzett mondásai között, amelyet az Újszövetség idéz, de nem található meg az evangéliumokban. Az adakozásra vonatkozik. Nem kétséges, hogy maga Salamon nagylelkű volt, és önként adakozott az Úr templomára és annak szolgálataira: vö. 1Kir 5:1-8. Annak volt a fia, aki a valaha is éltek közt a legbőkezűbb hozzájáruló volt az Isten házához.

KÉT ÚTJA VAN a haragos szavakra adott válasznak, jóindulatú, vagy haragos. Rúben fiainak válasza, amit a többi izraelitának és Fineásnak adtak, a szelíd válasz példája volt; vö. Józs 22,15.21-30, Különben zavar támadt volna. Egy másik példa Gedeon válasza Efraim haragos embereinek, amikor „erősen feddődtek vele". Válaszában többre értékelte őket önmagánál, és ez lehűtötte haragjukat; lásd Bír 8,1-3. Aztán ott van Abigail kedves példája, amikor „szelíd válasza" elfordította Dávidot attól, hogy haragjában maga álljon bosszút; lásd 1Sám 25,23-tól.

HOGYAN LEHET VALAKI gazdag úgy, hogy még sincs semmije? Vagy hogyan lehet valaki szegény, és rendelkezhet mégis nagy gazdagsággal? A 7. vers azonban azt mondja, hogy ilyen esetek előfordulhatnak. A Biblia továbbá illusztrációkat szolgáltat a kijelentett megállapításokhoz. Például ott volt Hámán, dicsekedhetett családjának „gazdagságának dicsőségével", Eszt 5,11, de ezt kellett mondania: „De mindez semmit sem ér nékem", 13. v Nagyon gazdag volt, de ez értéktelen volt számára, amíg Márdókeus élt.

BÖLCSESSÉG KIÁLT a szabadban, az úton, a városba vivő kapuknál, ahol áramlik a tömeg, 1-3. v. és ez az, ahol az evangéliumot is hirdetni kell. Az emberek fiaihoz szól, 4-5. v. és jeles dolgokat akar mondani, 6-9. v. Szavai valóban felbecsülhetetlenül értékesek, 10-11. v.; minthogy anyagi egyenértékük nincs, nem vásárolhatóak meg. A bölcsesség maga jobb, mint az arany és ezüst, igazságra vezet, meggazdagítja azt, aki szereti, 21. v. és az örökkévalóságból jön, 22-29. v.