09.13 Parancsszavak
A FEJEZET azzal kezdődik, hogy az apostol megtértjeinek imaközösségéért kiált Az 1-5. versben éreznünk kell a szoros személyes kötődést Pál és a tesszalonikai szentek között. „Imádkozzatok értünk", kérte őket. Két dologban volt erre szüksége. Először, hogy az Ige terjedjen. Aztán, hogy a gonosz és esztelen emberek tervei meghiúsuljanak. Ez nem nagy kérés volt az apostoltól, aki olyan buzgón és fáradhatatlanul hordozta imában az általa megtérítetteket. Azok, akik ellenálltak, nem voltak hívők.