Címlap
Velünk az Isten!
Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!

Main navigation

  • (Jóhír) Velünk az Isten
  • Kategóriák
    • Kategóriák
    • Arhívum
    • Szójegyzék
    • Újak
  • Előadások
    • Lejátszási listák (opens in new tab)
    • Boldog élet titkai (opens in new tab)
    • Bibliai események kronológiája (opens in new tab)
    • A Messiás élete - párhuzamos evangéliumok (opens in new tab)
    • A római levél (opens in new tab)
    • Alaptanítások (opens in new tab)
    • Jézus próféciái - Utolsó idők
    • Szösszenetek (opens in new tab)
    • Vegyes (opens in new tab)
  • Ajánló
    • Ajánló
    • Filmek
    • Videó
    • Könyvek
    • Zene
    • Bibliai kalandtúra (opens in new tab)
    • Válaszok a kérdéseidre (opens in new tab)
    • Kapcsolat
  • Online Bibliák
    • EFO Biblia (opens in new tab)
    • Károli (opens in new tab)
    • Revidiált újfordítás (2014) (opens in new tab)
    • Bible Hub (opens in new tab)
    • Bibliatársulat (opens in new tab)

halál

09.19 Rendben van minden?

honnan hová

Honnan jössz, Géhazi? Ő így felelt: Nem járt a te szolgád sehol sem. (2Kir 5,25)

09.03 Kiút a szellemi halálból

 Valóban így van: akik életre támadnak a halálból, ebben a feltámadásban felismerik majd az Úr kezét. Ez lesz az embert érhető legnagyobb és legnevezetesebb változás. Isten kihozza a szellemi halál sírjából, valamint a szellemi élet fényét és szabadságát ajándékozza neki. Ezt senki más nem képes megcselekedni, csak az élő Isten, az élet Ura és teremtője.

  • Tovább (09.03 Kiút a szellemi halálból)

06.20 Az Úr a mi kísérõnk

Milyen bizalmat adnak ezek a szavak a halálos ágyon! Milyen sokan mondogatták hálás örömmel utolsó órájukban!

  • Tovább (06.20 Az Úr a mi kísérõnk)

04.23 Ne féljünk a haláltól!

Az első halált el kell szenvednünk, hacsak az Úr még a mi életünkben nem jön vissza. Várjunk tehát rá félelem nélkül, mindig készen, hiszen Krisztus győzött a halálon: nem szomorú mélység az már, hanem a dicsőségbe vezető út.

  • Tovább (04.23 Ne féljünk a haláltól!)

03.03 Nem hagy elveszni

Ez az Ige Jézus Krisztusban beteljesedett, de áttételesen érvényes mindenkire, aki Krisztusban van. Lelkünk nem marad az elválás állapotában, és testünk, noha elenyészik, újra feltámad. Ezúttal azonban olvasóim figyelmét inkább ezen Ige tágabb jelentésére szeretném felhívni.

  • Tovább (03.03 Nem hagy elveszni)

12.12 Eutikhosz

ApCsel 20,1-12

Micsoda magával ragadó alkalom lehetett Trójában, amikor a hívők "összejöttek, hogy megtörjék a kenyeret"! Trójában kapta Pál a látomást a macedón férfiról. Trója a várakozás helye volt, amíg az új rendelkezések meg nem érkeztek. Trója lett az ugródeszka az evangélium bizonyságtételének Európába történő átterjesztésében. Most, évek elteltével micsoda összejövetel! Olvassuk el a 4. versben lévő listát - ezek képviselnek néhányat az Európában és Ázsiában végzett munka "első zsengéjéből". A kegyelemnek micsoda trófeái! Micsoda alkalom, hogy együtt legyenek!

  • Tovább (12.12 Eutikhosz)

10.22 Betániai Mária (2)

János 12,1-8

Az Úr tudta, hogy a zsidó vezetők "azon tanakodtak, hogy Őt megöljék", Jn 11,53, ezért "nem járt többé nyilvánosan a zsidók között". Hat nappal húsvét előtt eljött Betániába. Vendégül látták, és Lázár, akit feltámasztott a halálból, ott ült "vele együtt az asztalnál", 2. v., miközben jellegzetes módon Márta szolgált fel, és Mária ismét az Ő lábainál ült.

  • Tovább (10.22 Betániai Mária (2))

10.09 A naini özvegyasszony

Lukács 7,11-17

Ez a történet két embertömeggel van összefüggésben. Az első Nain felé haladt Jézussal együtt. A másik egy temetői menet volt, amely elhagyta a falut. Kapcsolatban áll két "egyszülött fiúval" is. Az első volt Jézus, Isten egyszülött Fia, míg a második a koporsóban volt, az özvegyasszony egyetlen fia. Ez a találkozás Nain "kapujában" történt, amelynek nagy jelentősége van.

  • Tovább (10.09 A naini özvegyasszony)

08.10 Új élet és új teremtés

Efézus 2,1-10

MICSODA DIADAL az élet a halálból! Isten hatalmas ereje nemcsak Krisztus feltámadásában mutatkozott meg, hanem abban is, hogy új életet ad nekünk. Mi ugyanis halottak voltunk, halottak Isten számára, egyáltalán nem figyeltünk velünk kapcsolatos igényeire (Ef 2,1). Tevékenyen reagáltunk a kifinomult sátáni sugallatokra, amelyek az embereket irányítják a világban. Ez - mondja Pál - igaz volt mind rátok, pogányokra, mind ránk, zsidókra. Mindnyájan engedetlenség gyermekei voltunk, és valamennyien Isten haragjának fiai voltunk (2,2-3).

  • Tovább (08.10 Új élet és új teremtés)

06.16 Elizeus: "halál van a fazékban"

2Királyok 4,38-41

Gilgál az utolsó hely volt, ahol ínségre lehetett számítani. Közel volt a pálmafák városához. Az izraeliták ott ünnepelték először a páskát, és ették az ország régi gabonáját. De most éhínség volt, és kisebb fazekak használatára kényszerültek. Meglepő-e, hogy az ínség idején a hitnek és a reménynek is híjával voltak? Elizeus "nagy fazekat" hozatott - Istennel nincsen ellátási hiány, és a hit, amely Istennel számol, a nagy méretű edényt kéri.

  • Tovább (06.16 Elizeus: "halál van a fazékban")
Oldalszámozás
  • Előző oldal ‹‹
  • 4. oldal
  • Következő oldal ››