„Termékeny fa József, termő ág a forrás mellett, ágazata meghaladja a kőfalat. Keserítik, lövöldözik és üldözik a nyilazók: De mereven marad kézíve, feszülten keze karjai" (1Móz 49,22-24).
Isten jellegzetes ószövetségi szolgái közül talán József a legtökéletesebb. A Szentírás nem tüntet fel semmiféle foltot a jellemében, de tudjuk, hogy nem volt könnyű útja. Hol is kezdődtek nehézségei? Alighanem szellemi látásból fakadó álmainál. Ezekben Isten szándékait látta, valamint saját helyét az Ő tervében. Az álmok indították el az eseményeket, mert József látta azt, amit testvérei nem láthattak. „Álmodó" névvel illették, és a vesztére törtek. Eladták rabszolgának, majd vasláncra verték (Zsolt 105,17-18). Ő azonban mindezt túlélte és kibírta, sőt eszköz lett annak a hatalmas tervnek a megvalósításában, melyet népe javára készített Isten. Erősen megáll mindvégig az, aki képes látni.
