MÓZES 5. KÖNYVÉNEK egyik kulcsszava, hogy emlékezzél. Ez az angol szövegben 14-szer fordul elő, és mai olvasmányunknak fő témája. Mózes ragaszkodik hozzá, hogy Isten Igéjének első helyen kell lennie választott népének életében. Amire szükségük volt, az az, hogy megtartsák a parancsolatokat életük és boldogulásuk érdekében, 1. v. A fejezet végén az ítélet oka félre nem érthető módon hangzik el: „mert nem hallgattatok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára", 20. v.
Figyeljünk meg néhány dolgot, amelyre Izráelnek emlékeznie kellett. Ezek segítenek, hogy felfedezzük Isten mély érdeklődését népének élete iránt. „Emlékezzél meg az egész útról", 2. v. Ez olyan út volt, amely átvezette őket a pusztaságon. Mégis megfigyelhetjük, hogy Isten „az egész úton" vezette őket - csodálatos társaság! Lehetséges, hogy azok, akik átélték azokat a félelmetes napokat, éppen, hogy el akarták azokat felejteni. De nem tehették!
Történelmükben Isten a maga szándékait tárta fel. Csodálkozhatunk rajta, miért engedett meg mindenféle hányattatást a pusztában. Isten elhatározta, hogy megalázza őket, nyilvánosságra hozva, hogy mi van valójában Őiránta a szívükben. Arra is törekedett, hogy megmutassa nekik, hogy az anyagi dolgok másodlagosak - az Ő Igéje szerint kell élniük, 3-6. v. Istennek népével kapcsolatos útjaiban semmi sem hiábavaló, vagy szükségtelen. Fenyít, hogy bizonyítsa szeretetét, és megtisztítsa gyermekeit, 5. v. Útjaiban jóság és kegyelem van, még akkor is, amikor sötétek a fellegek, és kemény az ösvény; vö. 12,4-13.
Izráel sohase felejtse el Isten gondviselését, különösen akkor, amikor evett, és megelégedett, 5Móz 8,10. A megelégedettség önelégültséghez vezethet, a bőség pedig érzéketlenséghez az Isten parancsai iránti engedelmességben, 9-11. v. A kánaáni teljességre vonatkozó ígéretben emlékeztetnie kell őket az Egyiptomból való szabadulásra, 14. v. Milyen szövevényes az emberi gőg. Mennyire könnyű a boldogulás idején jólétünket saját jóságunknak tulajdonítani. Nem felejthették el, hogy csak az Istenbe vetett bizalomban tapasztalható biztonság és erő.
Végül, emlékezzenek mindig Isten hatalmára, 5Móz 8,14-18. Az a hatalom, amely nemzetté tette őket, az Övé volt, nem a sajátjuk. Minden erőforrás a cselekvésre, megragadásra és életre, Őbenne volt. Az önbizalom önpusztítást jelent!