"Boldogok, akik..." (Mt 5,3-10).
Jézus szavai, először olvasva, csodálatosan egyszerűeknek látszanak, nem lepnek meg. Figyelembe se vesszük őket. Elsüllyednek tudatalatti világunkba. A boldogságmondások például szelíd, szép parancsolatoknak tűnnek a világtól elvonult és reménytelen embereknek. De úgy tűnik, nem sok gyakorlati hasznuk van a hétköznapok világában, amelyben élünk. Mégis csakhamar rájövünk, hogy a boldogságmondásokban benne van a Szent Szellem robbantó ereje. Bizonyos körülmények között robbanó erővel hatnak; és amikor a Szent Szellem valamelyik mondást emlékezetünkbe idézi, akkor ezt mondjuk: "Milyen meglepő kijelentés!" - ilyenkor döntenünk kell, belemegyünk-e abba a hatalmas szellemi átalakulásba, ami végbemegy életkörülményeinkben, ha engedelmeskedünk ennek a tanításnak. Ilyen módon munkálkodik a Szent Szellem. A Hegyi beszéd szó szerinti magyarázásához nem kell újjászületnünk: az gyerekjáték. De ha a Szent Szellem által életünk különböző helyzeteire vonatkoztatjuk Urunk szavait, ez szent és komoly feladat. Tapasztaljuk robbantó erejét.
Jézus tanítása kiesik természetes nézeteink keretéből; először meglepő nyugtalanságot teremt. Tetteinket és szavainkat hozzá kell igazítanunk Jézus Krisztus tanításaihoz. A Szent Szellem ezt esetről esetre megteszi. A Hegyi beszéd nem szabályok és törvények gyűjteménye, hanem annak az életnek a leírása, amit akkor élünk, amikor a Szent Szellem munkálkodik bennünk.