"Jöjjetek énhozzám!" (Mt 11,28)
Szeretnék én is odajutni? Most lehet. Feltűnően kevés az igazán fontos kérdés az életben, de Jézus szavaiban erre is van felelet: "Jöjjetek énhozzám!" Ha hozzá megyek, akkor őszinte vágyaimból valóságos élet lesz; valósággal elszakadok a bűntől és énekelni kezdek az Úrnak. Mentél-e már valaha Jézushoz? Figyeld meg, milyen megátalkodott a szíved, bármit inkább megtennél, mint ezt az egyszerű, gyermeki lépést: "Jöjj hozzám!" De ha szeretnél valóságosan elszakadni a bűntől, akkor Jézushoz kell menned.
Jézus Krisztus saját magát teszi próbakővé. Figyeld meg csak, mikor használja Ő ezt a szót: Jöjj! Azokban a pillanatokban, amikor a legkevésbé várod, hallod az Úr halk suttogását: "Jöjjetek énhozzám" és máris vonzani kezd magához. A Jézussal való személyes kapcsolat mindent megváltoztat. Légy eléggé együgyű és menj! Bízd rá magad arra, amit Ő mond! Akkor megyünk, ha akaratunkat határozottan elengedjük és mindent önként átadunk neki.
"...én megnyugtatlak titeket", azaz megerősítlek. Nem: "lefektetlek és a kezedet fogva álomba ringatlak", hanem: "Kihúzlak az ágyból, megszabadítlak erőtlenségedtől és bágyadtságodtól, kihozlak abból az élőhalott állapotodból, amibe jutottál - holott élsz. Betöltelek az élet lelkével és felruházlak felülről való, megelevenítő erővel." Mi pedig meghatódva arról beszélünk, hogy "el kell szenvednünk az Úr akaratát". De hát akkor hol marad Isten Fiának fenséges hatalma és életereje?!
Mt. 11.28 Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. 29 Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. 30 Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.