"Hogy a Jézusnak élete is látható legyen a mi testünkben" (2Kor 4,10).
Alakítsunk ki olyan szokásokat, amelyek által kifejezzük, mit végzett bennünk Isten kegyelme. Nem arról van szó, hogy megváltott a pokoltól, hanem azért váltott meg, hogy Isten Fiának élete látható legyen a mi halandó testünkben. A kellemetlen dolgok között mutatkozik meg legjobban: hordozzuk-e az Ő életét vagy nem. Isten Fiának szelídségét mutatom-e fel, vagy a tőle elszakadt "énem" ingerlékenységét? Az egyetlen, ami képessé tehet arra, hogy a kellemetlenségnek örüljek, az az, hogy éppen a kellemetlenség által mutatkozhat meg Isten Fiának az élete bennem. Ha még olyan kellemetlen is valami, mondd ezt: "Uram, gyönyörködtet, hogy engedhetek neked ebben a dologban" - és Isten Fia abban a pillanatban előtérbe nyomul és így az én emberi életemben az mutatkozik meg, ami megdicsőíti Jézust.
Nem kell vitatkozni. Abban a pillanatban Isten Fiának befolyása alá kerülsz, amint engedelmeskedsz a világosságnak, de a vitatkozással megszomorítod Szent Szellemét. Ahhoz, hogy Isten Fia látható legyen benned, alkalmassá kell lenned, de nem lehetsz az, ha önmagadat sajnálod. Életkörülményeink útján bizonyul be, milyen csodálatosan tökéletes és milyen rendkívül tiszta Isten Fia. Minden új alkalom, amikor láthatóvá lehet Isten Fia bennünk, megdobbantja szívünket. Nem mindegy, hogy magunk választjuk-e a kellemetlenséget, vagy Isten vezet bele. Ha Ő visz bele, az Ő segítsége bőségesen elég.
Légy mindig kész Isten Fia életének kiábrázolására!
Soha ne élj emlékeidből!
Isten Igéje legyen mindig élő és ható benned!