"Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől" (Mt 6,25).
Újra meg újra hallanunk kell ezt a figyelmeztetést, hogy ha a világ gondjai, a gazdagság csalárdsága és más dolgok élvezése behatolnak az életünkbe, megfojtanak mindent, amit Isten oltott belénk. Sohasem lehetünk teljesen szabaddá ennek a kísértésnek a folyton hömpölygő áradatától. Ha nem a ruházkodás vagy táplálkozás irányából jön, akkor betörhet a pénz vagy pénzhiány, öröm vagy örömhiány, barátok vagy barátok hiánya, esetleg nehéz körülmények formájában: szüntelenül támad, és ha nem engedünk Isten Szellemének, hogy Ő harcba szálljon velük: betörnek az életünkbe, mint az árvíz.
"Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől." "Csak egyre legyen gondotok" - mondja Urunk -, "a velem való kapcsolatra". Józan eszünk ellentmond: "Ez képtelenség! Törődnöm kell azzal, hogy miből éljek, mit egyem és mit igyam!" Jézus azonban azt mondja, hogy nem kell! Vigyázz, fel ne támadjon benned az a gondolat, hogy ezt olyan valaki jelentette ki, aki nem ismeri a te sajátos körülményeidet. Jézus Krisztus jobban ismeri helyzetünket, mint mi magunk, mégis azt mondja: "Ne gondold, hogy ez az életed középponti ügye! Ha a kettő összeütközik, az Istenhez való viszonyodnak add az elsőséget."
"Elég minden napnak a maga baja" (Mt 6,34). Már ma is hányféle baj kezdett fenyegetni? Alattomos kis gondmanók kukkantottak be hozzád: "Mit csinálsz a jövő hónapban? És ezen a nyáron?" - "Semmi felől ne aggódjatok!" - mondja az Úr Jézus. Újra figyelj Őrá és nyugodjék meg gondolkozásod a te mennyei Atyád "sokkal inkább"-ján!