Térjetek hozzám a föld minden határáról, hogy megszabaduljatok! Mert én vagyok az Isten, és nincs más! (Ézs 45,22)
Elvárjuk, hogy Isten jöjjön hozzánk áldásaival és szabadítson meg? Ő ezt mondja: "Térjetek hozzám, ... hogy megszabaduljatok." Istenre összpontosítani magunkat nagyon nehéz és éppen áldásai teszik ezt nehézzé. A bajok majdnem mindig Isten felé fordítják a szemünket, de ha áld, hajlandók vagyunk másfelé tekintgetni. A Hegyi Beszéd is arra tanít, hogy "szűkítsd le érdeklődési körödet annyira, hogy egész gondolkozásod, szíved és tested is Jézus Krisztusra összpontosuljon."
Sokan elgondoljuk elméletben, milyennek kell lennie a keresztyénnek, de ha más szentek életét figyeljük, ez megakadályozza, hogy Istenre összpontosítsunk. Ez az út nem elég egyszerű ahhoz, hogy rajta az üdvösségbe jussunk. "Térjetek hozzám hogy megszabaduljatok", nem pedig: "meg fogtok szabadulni". Ha Őreá összpontosítjuk magunkat, megtaláljuk az igazit, amit keresünk. Elfogultak és bosszúsak vagyunk Istennel szemben, pedig Ő folyvást hív: "Térjetek hozzám hogy megszabaduljatok!" Nehézségeink és okoskodásaink, hogy pl. mit is csináljunk a jövő nyáron vagy holnap: mind-mind eltűnnek, mihelyt Őrá tekintünk.
Szedd össze magad és nézz Istenre! Őreá építsd reménységedet! Nem baj, ha száz meg egy dolog sürget is, zárd ki őket határozottan és nézz fel Őreá. "Térjetek hozzám" és a rátekintés pillanatában tied a váltság, a megoldás.