János 1,29-37
ISTEN BÁRÁNYA
Mai igeszakaszunkban olvassuk a mindössze két hivatkozást a Szentírásban az "Isten Báránya" címről. Bemerítő János kétség kívül sok bárányt látott, amelyeket áldozatra ajánlottak fel a templomnál, de most kapott egy egyedülálló szellemi bepillantást áldott Urunk eljövendő áldozatába. Tudta, hogy Jézus fogja elvenni a világ bűneit, 29. v. Mint Ábrahám a Mórija-hegyén és mint az ószövetségi próféták, 1Pt 1,11, János előre tekintett a Golgotára, és megértette, hogy Jézusban eljött az egyedülálló és végső áldozat a bűnért.
Az Ószövetségben sok állatot használtak fel áldozatul, de egyik sem volt kiválasztva, mint cím az Úr Jézusra, kivéve az, hogy Isten Báránya. Sohasem olvasunk Isten kosáról, Isten tulkáról vagy Isten galambjáról. Miért tartozik ez a cím olyan jellegzetesen Krisztushoz?
Gondoljunk a bárány alázatosságára. A bárány gyenge és szelíd állat, illő szimbóluma Urunknak, aki Heródes előtt "semmit sem válaszolt", Lk 23,9, és valamennyi szenvedésében "nem fenyegetőzött", 1Pt 2,23. "Mint bárány, vitetett a mészárszékre", Ézs 53,7.
Figyeljük meg a bárány feláldozását is. Fogyatkozás nélküli bárányokat használtak ószövetségi áldozatként. Most azonban a történelem egyetlen tökéletes Báránya mint végső áldozat jön.
Végül vegyük fontolóra a bárány helyettesítését. A Szentírás úgy ábrázol bennünket, mint kóborló juhokat, Ézs 53,6, de Urunk eljött, mint az Isten Báránya. Azonosult velünk, hogy mi azonosulhassunk Ővele örökre, mint a Mindenható fiai és leányai, és Krisazonosulhassunk ai!
A Bibliában sok ember két hívást hallott Istentől. Ábrahám, 1Móz 22,11, Sámuel, 1Sám 3,10, vagy Saul, Csel 9,4. A jelenlegi igehelyünkön azonban két tanítvány hallott két hívást a Bemerítőtől, és tétovázás nélkül elkezdték követni Jézust. Halljuk meg ma a hívást, hogy meglássuk Isten Bárányát.
Imádunk, Isten Báránya
Míg tekintünk arcodra;
Atyánk dicső szeretete
Onnan fénylik ragyogva.
(James G. Deck)
Jn. 1.29-37 Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bűneit! Ez az, a kiről én ezt mondám: Én utánam jő egy férfiú, a ki előttem lett, mert előbb volt nálamnál. És én nem ismertem őt; de hogy megjelentessék Izráelnek, azért jöttem én, a ki vízzel keresztelek. És bizonyságot tőn János, mondván: Láttam a Lelket leszállani az égből, mint egy galambot; és megnyugovék ő rajta. És én nem ismertem őt; de a ki elkülde engem, hogy vízzel kereszteljek, az mondá nékem: A kire látod a Lelket leszállani és rajta megnyugodni, az az, a ki keresztel Szent Lélekkel. És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia. Másnap ismét ott állt vala János és kettő az ő tanítványai közül; És ránézvén Jézusra, a mint ott jár vala, monda: Ímé az Isten Báránya! És hallá őt a két tanítvány, a mint szól vala, és követék Jézust.