„...akkor ahelyett, hogy ezt mondanák nekik: Nem vagytok népem! - ezt mondják: Az élő Isten fiai vagytok!" (Hós 1,10 MBT, Hós 2,1 KAR)
A szabadon munkálkodó kegyelem fiakká teheti az idegeneket. Az Úr itt kijelenti, hogy ezt szándékozik cselekedni a lázadókkal, és tudtukra is adja majd, hogy mit cselekedett velük. Kedves olvasóm, velem is így cselekedett az Úr; veled is megtette már ezt? Ha igen, fogjunk kezet és egy szívvel dicsérjük Urunk imádásra méltó nevét.
Közülünk egyesek annyira elidegenedtek, hogy joggal szólt az Úr Igéje a lelkiismeretünkhöz és szívünkhöz: „Nem vagytok népem". Amikor Isten házában, vagy otthon a Bibliát olvasva megszólalt Isten szava szellemünkben: „Nem vagytok népem", bizony rettenetesen szomorú és kárhoztató volt ez a számunkra. De azután minden megváltozott. Most ugyanott ugyanaz az Ige azt mondja nekünk: „Az élő Istennek fiai vagytok". Tudunk-e elég hálásak lenni ezért? Nem tölt-e el reménnyel bennünket, ha mások megmentésére gondolunk? Mert létezhet-e olyan valaki, akit a kegyelem ne érhetne el? Hogyan mondhatnánk le valakiről, amikor az Úr bennünk is ilyen csodálatos változást tudott véghezvinni?
Urunk, aki ezt a nagy ígéretét már teljesítette, teljesíteni fogja minden más ígéretét is. Ezért énekelve folytassuk utunkat, Istent imádva és bizalommal telve.