Újszövetség

MOST MÉG TÖBBET hallunk Isten városáról, és a könyv különböző figyelmeztetésekkel, egy ígérettel és egy imádsággal fejeződik be.

EZ az igeszakasz valójában úgy van leírva, mint az örök igazságok szellemi kinyilatkoztatása. János ismét a Szellem által látja Isten városát egy magas hegy tetejéről. Ez olyan magasságokban van, ahonnan a legjobbak lehetnek a kilátások, és ilyen szellemi magaslatokon járva és ilyen dolgokat látva az ember joggal örvendezhet és felkiálthat: „Mit művelt Isten!" (4Móz 23.23).

MOST Isten Szellemétől csodálatos bepillantást kapunk az örökkévalóságba, és hallunk szavakat a tróntól: „Íme mindent újjá teszek." A régi dolgok örökre elmúltak.

A JELENÉSEK azzal fejeződik be, amivel Mózes 1. könyve elkezdődött. Ott az Édenben a kígyó megcsalta Évát és a bűn számtalan romlásával bejött a világba - olyan romlással, amely visszafordíthatatlan lett volna, ha nem lett volna Istennek megváltó szándéka. Itt, egy nagyon rövid idő kivételével, a kígyó nem fog többé ámítani, mert a mélységben lesz bebörtönözve.

ITT VAN az egész könyv csúcspontja. Megjelenik maga a Király! A megjelenést dicsőítő kórus hirdeti, és nagy fináléval fejeződik be: „Alleluja! mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a mindenható!"

MA a hangsúly Babilon kereskedelmi sikerein van. Fényűzése nagy, de közeledik a gyors és hirtelen vég. Minthogy a pusztulás közeledik, Isten népét felszólítják, hogy jöjjön ki belőle, nehogy szenvedjen az istentelenekkel. Ennek a gyakorlati fontossága számunkra az, hogy ne legyünk részesei modern világunk kapzsiságának, és ne legyünk a nyereség szerelmesei. Ez ellen nagyon komoly figyelmeztetést adott Pál Timóteusnak (1Tim 6,10.17). Urunk maga jelentette ki, hogy nem szolgálhatunk Istennek és a Mammonnak.

PÁL a férj és feleség közötti kapcsolat gyönyörű képét használta, hogy leírja Krisztus és a Gyülekezete közötti egységet. A Gyülekezet Krisztus menyasszonya. A menyasszony tisztaságának és odaadásának rettenetes ellentéteként mai olvasnivalónkban annak leírását látjuk, amit jogosan tekinthetünk világvallásnak, amely tökéletesen szemben áll Krisztussal. A Nagy Babilont tehát itt úgy kell tekinteni, mint a világ vallási központját. Egy elfogulatlan történész egyszer azt írta, hogy valamely kultúra tanulmányozásában a legfontosabb annak vallása.

A HÉT angyal gyors egymásutánban önti ki a harag poharait az emberekre és a teremtésre.

AZ OLVASNIVALÓ igen komoly jelentőségű, és ezt hangsúlyozza a „nagy és csodálatos" szavak használata is. János ebben az új sorozatban Isten haragjának teljességét látja, amelyet kitölt a meg nem tért világra. Mindenek előtt azonban, mintegy előkészítéséül annak, aminek el kell következnie, azokat látja, akik diadalmaskodtak azoknak a napoknak a nyomorúsága felett, és hallja éneküket. Üvegtengerhez hasonlón állnak, amely, ahogyan a 4. fejezetből ismerjük, a trón előtt van.