WatchmanNee

„Minek adjam ezt száz embernek?" (2Kir 4,43).

„Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy az erőnek rendkívüli nagysága Istené legyen, és ne magunktól való" (2Kor 4,7).

Itt olvashatjuk a gyakorlati keresztyénség természetének legtisztább meghatározását. A keresztyénség nem cserépedény, nem is csupán a kincs, hanem a kincs a cserépedényben. Mindig töltsön el nagy hála Isten iránt azért, hogy az emberi gyarlóság nem tudja korlátozni az isteni erőt.

„Míg mindnyájan eljutunk a hitnek és Isten Fia megismerésének egységére" (Ef 4,13).

„Senki sem tanítja majd az ő felebarátját és az ő testvérét így: Ismerd meg az Urat! Mert mindnyájan megismernek engem, a kicsinyektől fogva a nagyokig" (Zsid 8,11).

„Ti is, ha mindazt megtettétek, amiket parancsoltam nektek, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk, csak azt tettük, amivel tartozunk" (Lk 17,10).

„... hogy a keserűségnek a gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön" (Zsid 12,15).

Az Úr jótetszése hasonlítható egy félénk madárhoz, amelyet be akarsz csalogatni a szobába. Tehetsz, amit csak akarsz, mégsem tudod rávenni, hogy berepüljön. Kivéve, ha saját elhatározásából teszi meg; de azután nagyon résen kell lenned, nehogy újból elszálljon. Mert amilyen nehezen jön be, olyan könnyen távozhat el. Egy kis hanyagság a részünkről, és már ott sincs.

„A názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj!" (Csel 3,6).

„Ó, te szegény, szélvésztől hányt, vigasztalás nélkül való! Ímé, ólomporba rakom köveidet, és zafírokra alapítalak" (Ézs 54,11).

„Még van egy férfiú, aki által megkérdezhetjük az Urat, Mikeás, a Jemla fia; de én gyűlölöm őt" (1Kir 22,8).

„Isten,..gyújtott világosságot a mi szívünkben, hogy a Jézus Krisztus arcán felismerjük Isten dicsőségének ragyogását" (2Kor 4,6).