AZ A SZÓ, hogy „ímé", négyszer fordul elő Jákob álmában.
„Ímé egy lajtorja", 12a v. A létra a föld és ég között megszakadt közösséget ábrázolta. Jákobtól - szükségében és magányosságában (mert egyetlen társa a botja volt, 32,10) - Isten közvetlen jelenlétébe vezetett. Jákob megtanulta, hogy noha otthona több mint 80 km-re volt mögötte - és hamarosan még messzebb lesz - a menny nagyon közel van!
„Nem volt egyéb a ládában, hanem csak Mózes két táblája, melyeket ő a Hóreb hegyén tett abba" (2Krón 5,10).
Zsidók 9,15-20
Malakiás 3,1-3
Igehely (történet): Ábrahám, szövetség, 1Móz.15; 17
Aranymondás/kulcsige: Zsolt.55.23 Vesd az ÚRra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz.
Fő üzenet, központi igazság: Isten elkötelezi magát az ember felé. Terve van az ember életével.
Üzenet/téma: Értsék meg, hogy Istennek terve van minden ember életével, ígéreteit megtartja és várja, hogy mi is kötelezzük el magunkat Őmellette.
1. Átvezetés, dalismétlés:
Nem nagyon mentek a dolgok,
Nem is voltam mindig boldog.
Volt idő, hogy kerültem az iskolát.
Gyakran hazaküldtek órákról,
Meg is húztak néhány tárgyból.
Tanítani fogom utaidra a hûtleneket, hogy a vétkesek megtérjenek hozzád. (Zsolt 51,15)
Keresztelõ János ezt hirdette: "Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!" (Mt 3,1-2)
Vágyom a közösségre veled, Uram!