01.27 Ő kötelezte magát
„Imé szövetséget kötök; a te egész néped előtt csodákat teszek" (2Móz 34,10).
Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
12.06 Ív a felhőkben
Isten azt akarja, hogy az emberek erkölcsi kapcsolatba jussanak vele: ezzel a céllal kötött velük szövetséget. "Miért nem szabadít meg engem Isten?" Már megszabadított, de én nem léptem vele kapcsolatba. "Miért nem teszi Isten ezt vagy azt?" Már megtette, de az a kérdés, szövetséget kötök-e én vele? Isten nagy áldásai befejezettek és készek, de nem az enyémek addig, amíg nem lépek vele kapcsolatba az Ő szövetsége alapján.
12.10 Isten a szövetségesünk
Az Úr Krisztust tisztelnünk kell és engedelmeskednünk kell neki, ha az Ő népe vagyunk. Ő Istennel együtt uralkodik, az Atya nevében szól, tehát a parancsainak való engedelmesség feltétlen kötelességünk. Ha nem teljesítjük parancsolatait, elvesztjük az ígéretet.
12.03 Minden körülmények között békesség
A legnagyobb kegyelem az, hogy Isten szövetségben áll az emberrel, ezzel a gyönge, halandó teremtménnyel. Isten ünnepélyes keretek között megfogadta, hogy Ő soha nem hűtlen a velünk kötött szövetséghez, így ez a szövetség kezeskedik biztonságunkról. Ahogyan a pásztor elűzi az oroszlánt és a farkast, úgy őriz minket Isten minden káros hatástól. Az Úr békességet ígér nekünk, bár vannak, akik háborgatnak, és meg akarnak rontani. Elűzi a "vadállatokat az országból".
Ó Uram, váltsd be ma ezt az ígéretedet!
11.23 Hűtlenné lett asszony
...megszegted a szövetséget. De én emlékszem szövetségemre, amelyet ifjúkorodban kötöttem veled, és örök szövetségre lépek veled. (Ez 16,59-60)
11.22 Szépségéről híres királyné
Megesküdtem neked, és szövetségre léptem veled - így szól az én Uram, az Úr -, és az enyém lettél. (Ez 16:8)
10.12 A kegyelmi szövetség jele
Íme, ez az igazi körülmetélkedés. Szerzője „Istened, az Úr". Csak Ő tud hatni a szívekre. Ő tudja elvenni belőle a testiséget és a szennyet. Csak Ő tudja véghezvinni bennünk, hogy szeretni tudjuk Istent teljes szívünkből és lelkünkből. Kegyelmének csodája ez, amelyet a Szent Szellem visz véghez bennünk. Ezt csak az Úrtól kérhetjük el, és kevesebbel sose érjük be. Figyeljük meg, hol történik ez a körülmetélkedés: nem a testünkön, hanem a szellemünkben. A kegyelmi szövetség alapvető ismeretetőjele ez. A kiválasztottakra kitörölhetetlenül jellemző, hogy szeretik Istent.
10.01 Megemlékezik szövetségéről
Az istenfélőknek nem kell tartaniuk az ínségtől. Hosszú éveken át az Úr mindig adott eledelt gyermekeinek, akár a pusztában voltak, vagy a Kerít-patak (1Kir 17,3) mellett, akár fogságban voltak, vagy éhség közepette. Nekünk is megadta az Úr mindezidáig a mindennapi kenyeret, és nincs kétségünk afelől, hogy ezután is meg fogja adni, amíg csak földi eledelre szükségünk lesz.
08.01 A szövetség a gyermekekre is érvényes
Istenem, Te szövetséget kötöttél velem, szolgáddal, az én Uram, Krisztus Jézus által. Most arra kérlek, add, hogy gyermekeim is legyenek annak részesei. Engedd hinnem, hogy ez az ígéret nekem éppúgy szól, mint Ábrahámnak. Tudom, hogy gyermekeim bűnben születtek, mint minden más ember. Ezért nem is a vér szerinti összetartozás alapján kérem ezt, mert tudom, hogy „ami hústesttől született, hústest az" és semmi más, hanem arra kérlek, Uram, szüld újjá és vedd fel őket a kegyelem szövetségébe, a Szent Szellem által.
06.30 Vissza, azután elõre
Bûneink ellenére hûségesen szeret minket az Úr. Visszatekint. Emlékszik ifjúságunk napjaira, amikor szövetséget kötött velünk, és mi átadtuk magunkat neki. Milyen boldog napok is voltak azok! Az Úr azonban nem szemrehányásképpen emlegeti ezt az idõt, nem azért, hogy hûtlenséggel vádoljon. Nem, Isten az Õ velünk kötött szövetségére tekint, nem arra, amit mi kötöttünk vele. Abban a szövetségben semmi képmutatás nem volt, legalábbis az Õ részérõl nem. Milyen kegyelmes Urunk van, hogy ilyen szeretettel tud visszatekinteni.