Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!

kegyelem

Isten meg nem érdemelt jóindulata (ajándéka) életünk minden megnyilvánulása felé. A kegyelem az ok, a békesség a következmény.

OLVASNIVALÓ

Róma 5,12-21

A BŰNÖKET, amelyek rombolják a társadalmat, és az emberiséget kiteszik Isten haragjának, most nyomon követi a bűn gyökeréig a mi bukott természetünkben: leszármazásunk hosszú, de egyenes úton visszamegy az első Ádámra úgy, hogy természeti életünk gyakorlatilag az ő életének megörökítése. Ugyanúgy, ahogyan Lévi dédapjának „ágyékában" volt, és úgy tekinthető, mint aki benne volt az utóbbi cselekedetében (Zsid 7,9-10), úgy voltunk mi is Ádám ágyékában. Ebben az értelemben az ő bűne magában foglalta az ő ivadékainak teljességét, úgyhogy mindenki vétkezett őbenne (Róm 5,12).

Tovább (06.11 Az első Ádám és az utolsó Ádám)

OLVASNIVALÓ

ApCsel 15,1-41

AZ EVANGÉLIUM terjedése a pogányok között (13,48) hamarosan sátáni ellenállást váltott ki ugyanúgy, ahogyan a pünkösd utáni napokban az apostolok prédikálásakor. Először kívülről jön a nyomás (14,2.19); és amikor az meghiúsul (mert Isten gyülekezetei mindig erősödtek az üldözés alatt), az ellenség ravaszabb taktikákhoz folyamodik: beszivárogva belülről rombol (Apcs 15,1-2.5). A tanítási probléma (1-5. v.) és a szentírási megoldás (6-35. v.) vezetett Pálnak a pogányok közé tett második missziós útjához (36-41.

Tovább (05.21 A jeruzsálemi gyűlés)

OLVASNIVALÓ

2Sámuel 9,1-13

Dávid neve azt jelenti, hogy "szerető", és itt bemutatta "az Isten irgalmasságát", 3. v. Méfibóset a lázadó Saulhoz tartozott, félelemben élt Ló-Debárban ("nincs legelőhely/nincs kenyér"), és sánta volt. Önmagát úgy írta le, hogy "holt eb", 8. v. Állapotában bármilyen változást csak Dávid irgalmassága hozhatott. Az ő esete emlékeztet bennünket Isten irántunk való irgalmasságára Krisztus Jézuson keresztül", Ef 2,7. Dávid Isten irgalmasságának természetét mutatta be.

Tovább (04.23 Dávid irgalmassága Méfibóset iránt)

OLVASNIVALÓ

János 8,1-11

A 7. FEJEZET utolsó verse helyesen a 8. fejezet elejéhez tartozik. Az Úr szüntelenül közösségben volt Atyjával - micsoda példa ez számunkra! Miközben tanított a templomban, a vallási vezetők elé hoztak egy asszonyt, akit házasságtörésen értek. Azt kérdezték Jézustól, hogy meg kell-e kövezni a nőt az 5Móz 22,22 szerint, vagy sem. Igyekeztek az Urat dilemma elé állítani. Egyrészt, ha megerősíti a törvény kötelező érvényességét, valójában szembe kerül a római törvénnyel, minthogy a halálbüntetést megtiltották a zsidó hatóságoknak.

OLVASNIVALÓ

Ruth 2,15-20; 3,1-5; 4,13-17

A Ruth könyvének második fejezetében a hangsúlyos szó a "kegyelem"! A törvény megtiltotta, hogy befogadják Izráelben egészen a tizedik generációig, 5Móz 23,3. Mit tehetett akkor egy nincstelen özvegyasszony, hogy megtalálhassa napi megélhetését? Mégis, Naomi hozzájárulását kéri ahhoz, hogy gyűjtögethessen olyan valakinek a mezején, "akinek szemében kegyelmet fogok találni". Szinte azt mondhatnánk, hogy Istennek kötelessége reagálni az ilyen egyszerű hitre, és meg is tette. Az asszony ezt nevezheti "véletlennek", 3.

Tovább (03.31 Ruth bizalma)

OLVASNIVALÓ

Ruth 1,1-22; 4,13-17

Két idegen asszony közeledik Betlehem faluja felé. Az egyik izraelita, a másik egy riadt moábita (Lót leszármazott). Suttogás hallatszik: "ő az? Lehetséges? Igen ő az! Naomi!" Aligha nevezhető lelkes köszöntésnek tíz esztendő után. A fiatalabb lányról tudomást sem vesznek. Az idősebb asszony könnyek között kéri, hogy változtassák meg a nevét: "Ne hívjatok Naominak ("kellemes"), hívjatok Márának ("keserű")"; "a Mindenható nagyon keserűen bánt velem"!

Tovább (03.29 Naomi)

OLVASNIVALÓ

Józsué 2,6.22-25

Ráháb kitűnő példája a hit által való megigazulásnak.

Az ítélet küszöbön áll; pusztulásra szánva, mint egész Jerikó, Ráháb az emberiség képe; Isten haragja és ítélete vár rá, Róm 3,23.10; 2,5.

Tovább (03.11 Ráháb: igaz, üdvözítő hit)

OLVASNIVALÓ

2Mózes 33,11-16; 34,6-7.14; 5Mózes 32,3-4.11-12

Mózesnek bőséges ismerete volt az Úrról. Ezt részben közvetlen kijelentés útján nyerte, részben pedig személyes tapasztalat útján. Isten leereszkedett, hogy kijelentse magát szolgájának kivételesen bensőséges módon, úgy beszélve hozzá "színről színre, amint szokott ember szólani barátjával", 2Móz 33,11; vö. 4Móz 12,6. Mózes sokat ismert meg Istenből saját megtapasztalása alapján is. Két példa elég is lesz ehhez. (I) Mivel Isten megszabadította "a fáraó kardjától", Mózes az Eliézer nevet adta ("segítség Istene") második fiának, 2Móz 18,4.

Tovább (02.23 Mózes ismerete Istenről)

OLVASNIVALÓ

1Mózes 43,15-45.28; 49,22

Józsefnek testvéreivel való bánásmódja azzal érte el a csúcspontját, hogy poharát megtalálták Benjámin zsákjában, 44,12. Júda, aki leginkább benne volt József eladásában, 37,26, most elfoglalja a vezető helyet bűnbánatukban is, 44,14.16. Szavai a bűnösökét tükrözik: "... Mit szóljunk, és mivel igazoljuk magunkat? Az Isten büntetése utolérte szolgáidat." Bűnbánatuk őszinteségének utolsó próbája az, hogy vajon sorsára hagyják-e Benjámint, 44,17, ahogyan Józseffel tették sok idővel ezelőtt.

Tovább (02.13 József (6))

OLVASNIVALÓ

Márk 3,1-35

SZOMORÚ KÉP a farizeusok természetéről, hogy amikor látták az Urat és a száradt kezű embert a zsinagógában, keresték az alkalmat, hogy bevádolják a szombatnapon végzett gyógyítás miatt (2. v.). Ez olyan magatartás volt, amely az Urat haraggal és keserűséggel töltötte el (5. v.). Ez igazságos harag volt, amely nem bűn (lásd: Ef 4,26) - harag a gondolkodásuk állapota miatt, amelyet keserűség kísért szívük keménysége miatt.

Tovább (02.12 Kegyelem és hatalom)