János

A HARMADIK levél kiegészíti a másodikat, mint egy nyitott könyv két oldala, megadva a tantétel utáni gyakorlati részt. A presbiter folytatja pásztori munkáját, dicsérve a szellemi életerőt, és gondolva a fizikai gyengeségre. A második levélben a gonosz kívül volt, arra törekedve, hogy bejusson azokon keresztül, akik nem a Krisztus tanítását tartották. Ebben a levélben a gonosz belül van a gyülekezeten, kivetve azokat, akik az Ő nevéért jelennek meg.

MANAPSÁG, amikor az otthon szentsége veszélyben van. jó erre a levélre gondolni, amelyet a Szent Szellem adott az otthonért. Ez megerősíti Pálnak a Tit 2,5-ben olvasható szavait: „Legyenek háziasak (oltalmazók)..” Ez a nőtestvér nyitva tartotta házát és arra törekedett, hogy gyermekeit az igazság útján vezesse. Mennyire fontos dolog ez! Különösen, amikor szeretet köti össze a családtagokat, mint itt. Igazság az alap, amely tiszta és változatlan. Ezt említi először.

JÁNOS LEVELÉNEK ez az utolsó szakasza elvezet az Isten akarata megismerésének egy nagyon gyakorlati eredményéhez. Tudjuk, hogy Ő „nem gyönyörködik a gonosz halálában" (Ez 33,11); tehát nagyon gondos megkülönböztetést kell végezniük imádságukban azoknak, akik tudják, hogy „a kéréseink, amelyeket kértünk Őtőle", meghallgatásra találnak. Ugyanolyan súlyos dolog kérni valakiért, aki halálos bűnnel vétkezett, mint azt feltételezni, hogy bűn van valakiben, aki azt nem követte el. Mindegyik ellenkezik Isten akaratával.

AZ A HÍVŐ, akinek az a kísértése, hogy kételkedjen abban, hogy Isten elfogadta, higgye el ezt a verset amely biztonságot nyújt. Hiszi, hogy Jézust Isten küldte? Ha igen, akkor ő Istentől született, és ezért szükségképpen el van fogadva, mint az Ő gyermeke. Mindenkinél, aki így született, meg kell lennie a szeretet bizonyítékának mindenki felé, aki a „drága vérben” közösségben van vele Isten családjában. Lehet, hogy nem értünk egyet azzal, amit mások tesznek, de vigyáznunk kell, hogy le ne nézzük őket (Lk 18,9-14).

MAI OLVASNIVALÓNK ismétlés általi hangsúlyozás. Amiről az apostol itt beszél, nagyrészt már elmondta a korábbi fejezetekben, de úgy érzi, hogy szükséges a megismétlésük. Ezt fokozatosan teszi. Isten szeretetének megnyilvánulásáról ír: Ő elküldte Fiát, hogy életünk legyen; nekünk adta Szellemét, hogy Ő bennünk lakjon; bátorságot adott nekünk, mert úgy tekint bennünket, ahogyan Fiát tekinti a világban.

JÁNOS, a szeretet apostola nagyon gyengéden és mégis nagyon határozottan kifejti annak a két birodalomnak az igazságát, amelyekben az ember élhet. Amint halad előre levelén keresztül teret hagy egy bizonyos megállapításának az ismétlésére azért, hogy hangsúlyozza annak fontosságát. János világosan bizonyítja, hogy az a két szféra, amelyet az ember választhat teljesen ellentétes. Ezeket nem lehet összeelegyíteni és együtt fenntartani.

A MEGTÉRETLEN ember által uralt világrendszerben azok az érzelmek, amelyek belőle fakadnak, nyilvánvalóak. A gőgöt zavarhatják mások tettei. Ha ezen sokat tűnődünk, az irigységet, haragot, ingerültséget és gyűlöletet eredményez. A tettek vagy szavak, amelyek ezekhez az érzelmekhez kapcsolódnak, bizonyos esetekben végzetesek. Aki nem szereti az ő testvérét, a halálban marad - ez Istentől való eltávolodást jelent; a testvér gyűlölése egy és ugyanaz, mint a gyilkosság - minthogy a gondolat a tett atyja ezért őbenne nem lakik örök élet.

UTOLSÓ elmélkedésünk eljuttatott bennünket addig a pontig, hogy azok, akik igazságot gyakoroltak, Istentől születtek. Most meg kell néznünk valamit Isten családjának jellemvonásaiból és viszont, a gonosz családjáéból.