08.01 Aranyalma ezüsttányéron
„Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott Ige." Példabeszédek 25,11
„Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott Ige." Példabeszédek 25,11
Az a kegyelem, amit tegnapra kaptál, nem elég a mai napra. A kegyelem Isten túláradó jósága; mindig számíthatsz arra, hogy a kegyelem itt van, és hogy meríthetsz belőle. "Sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban" (4): azaz minden olyan helyzetben, amikor a türelmünk van próbára téve. Nem mulasztod-e el, hogy ilyenkor megragadd az Isten kegyelmét? Azt mondod: "Ó, jól van, most nincs rá szükségem." Nem arról van szó, hogy imádkozol-e, vagy Istent segítségül hívod-e, hanem arról, hogy az Ő kegyelmét elfogadod-e most!
ITT PÁL azzal foglalkozik, hogy hogyan viszonyuljanak a hívők a vénekhez, egymáshoz és a kívülvalókhoz. Ismerjék el a véneket, és megkülönböztetetten szeressék őket (5,12-13). Ezt nehéz munkájukért tegyék, és a terhek miatt, amelyeket hordoznak, amikor munkálkodnak a gyülekezetben. Ha az ilyen embereket helyesen értékelik, akkor a gyülekezet aláveti magát vezetésüknek és tanácsaiknak. Utasítja a hívőket, hogy egymással legyenek békességben (5,13). Ne legyenek hitszakadások egy gyülekezetben, mert ez a bizonyságtételt semmivé és hiábavalóvá teszi.
A ZSIDÓK MARADÉKÁNAK, annak a mintegy 42 000 embernek, akik elhagyták a Babilonban élvezett viszonylagos kényelmet és létbiztonságot, az volt a szándéka, hogy helyreállítja Isten bizonyságtételét. Égőáldozati oltárt állítottak fel, lerakták a templom alapjait, és hit által megrendezték az ország gyümölcsének begyűjtési ünnepét, Ezsd 3. A fél-pogány samaritánusok felajánlott segítségét visszautasították, és azok másokkal együtt nyílt ellenségeikké váltak. Az újjáépítés munkája tizennégy évig szünetelt.
EZÉKIEL NEM LEHETETT passzív szemlélője az Istentől kapott látomásoknak és üzeneteknek. Ezekben a látomásokban és üzenetekben erkölcsi és szellemi dolgokat kellett továbbadnia. Nehéz felelősség terhelte a prófétát, hogy az embereket figyelmeztesse: meneküljenek az eljövendő harag elől; vö. Mt 3,7.