01.28 Megszűnik a könnyhullatás
"Isten... letöröl minden könnyet a szemükről..." (Jel 21,4).
"Isten... letöröl minden könnyet a szemükről..." (Jel 21,4).
JEREMIÁST A „BALSORS prófétájának" nevezték, és valóban könyvének hangneme gyakran sötét és nyomasztó. Néha keserű könnyeket kellett hullatnia, miközben az Úr üzenetét hordozta, Jer 13:17. De mély oka volt a próféta szomorúságának. A 2. fejezetben olvasunk annak a népnek az állapotáról, amelyhez az Úr Igéje szólt. Volt számukra egy felelősségrevonás a múltra vonatkozóan, 1-3. v. Az Úr emlékezett népének korábbi szeretetére. A terméketlen és gyümölcstelen pusztaságban Övé volt a legfőbb vonzalmuk; Őutána mentek.
„Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, gyászfátyol helyett illatos olajat, a csüggedés helyett öröméneket." Ézsaiás 61,3
„Mindnyájan, akik erre jártok, nézzetek ide, és lássátok: van-e oly fájdalom, mint az én fájdalmam, amelyet nekem okoztak, amellyel megnyomorított az Úr izzó haragja napján?!" Jeremiás Siralmai 1,12
Amikor meghalok ne sírjatok értem,
Atyám karjaiban leszek.
A világ sebei elhagyják a lelkem,
Meggyógyulok és teljes leszek.
A Nap és Hold helyett
Ezt mondja az Úr: A menny az én trónusom, a föld pedig lábam zsámolya. Milyen házat akartok építeni nekem? (Ézs 66,1)
A Magasságos nem emberkéz alkotásaiban lakik. (ApCsel 7,48)