Gondolatainkban a mai napon Nehémiás neve összekapcsolódik Ezsdrás nevével. Jeruzsálem falait kijavították, és Izráel népe letelepedett, Neh 7,73. De Nehémiás mint helytartó, megértette, hogy sok a probléma; ezek részben erkölcsiek, részben szellemiek voltak. A falakat fel lehetett újra építeni, az embereket le lehetett telepíteni az országban, de egyébként rosszul álltak a dolgok. Hogyan lehetett ezeket a dolgokat rendbe hozni?
Ma egy másik jellegzetességen gondolkodunk, ami Ezsdrás életével és szolgálatával kapcsolatos. Láttuk, hogy Isten törvényében képzett írástudó volt. Azt is bizonyította, hogy a nép rátermett vezetőjeként, félelmet nem ismerő és hűséges. Megfigyeljük azt is, hogy pap volt: "fölkelt Ezsdrás, a pap"... 10,10. Nemzetségtáblázata visszavezethető Áron családjáig a papi leszármazási vonalon, 7,1-5. Bizonyos értelemben próféta is volt, mivel Isten szavát mondta a nemzetnek. Ezek a tulajdonságok mély benyomást tesznek az emberekre!
Ezsdrás a hit embere volt. Ezt azzal mutatta meg, hogy tökéletesen bízott Istenében. Sokféle ellenállással került szembe abban a küldetésében, hogy helyreállítsa Isten népét az országban. Ez nem volt könnyű, különösen akkor, amikor megkezdte, hogy felbecsülje a rombolást, amit a fogság végzett a nemzeten. Amikor Isten házát befejezték és helyreállították, Ezsdrás szeretett volna lévitákat találni, hogy Isten házában szolgáljanak, de ezek hiányoztak. Ezért böjtre és imára szólított fel, hogy végrehajtsák a helyreállítást.
A következő négy napon Ezsdrás érdekes jellemét fogjuk áttekinteni. Ő döntő szerepet játszott Isten népének Babilonból való visszatérésében. A pogány királynak, Artaxerxesnek ösztönzésére történt, hogy előkészületeket tett a Jeruzsálembe való visszatérésre. Úgy számítják, hogy mintegy 57 évvel azok után mentek vissza, akik Círusz uralkodása alatt tértek haza. Mindegyik mozgalom hozzájárult Isten fontos szándékához Izráellel kapcsolatban.
AZ ÚR EDÉNYEINEK vissza kellett térniük Jeruzsálembe. Az úton veszély leselkedhetett rájuk, ezért Ezsdrás böjtöt hirdetett, és védelmet kért az Úrtól, Ezsd 8:21,23. v. A böjtölés a mély megalázkodás külső jele volt, valamint az Úrtól való függőségük kifejezésre juttatása. A megőrzés, valamint védelem szükségességét teljesen elismerte az összegyülekezett társaság, és mindkettőt tekintve az Úrban bíztak. Ezsdrás tudta, hogy az Úr a legjobb védelem, és nem kért katonai kíséretet, 22. v.
EZSDRÁS FINEÁS LESZÁRMAZOTTJA volt, akinek meg volt ígérve az örökös papság, vö. 4Móz 25:12-13. A szellemi tevékenység embere volt. Ezsdrásnak, mint írástudónak, jól kellett ismernie az Igét. Tanulta és gyakorolta a törvényt és alkalmas volt a tanításra is, mint „felkészült írástudó"! A „felkészültség" nem írói képességére utal, hanem gondolkodásmódjára. Mennyire volt alkalmas gondolkodásmódja az Istennek való szolgálatra? A Ezsd 7:10. v. adja meg a választ.
LELKÜNK ELLENSÉGE megengedheti magának, hogy magunkra hagyjon bennünket, ha életünk Isten érdekében tehetetlen és nem tettrekész, de ha elkezdjük építeni az Úr templomát, akkor számíthatunk ellenállására. Ha nem tapasztalunk megpróbáltatást és nyomorúságot, az azért lehet, mert keveset teszünk, hogy pusztítsuk az ellenséget és előmozdítsuk a jót. Az ellenállás hamarosan megnyilvánult azok ellen, akik hazatértek, hogy felépítsék a templomot, 1-2. v. Mint mindig, amikor Isten munkájára sor kerül, most is voltak ellenségek.
EBBEN A VISSZATÉRÉSBEN a vezetők nyilván tudatában voltak a dolgok igazi fontosságának. Amennyire lehetséges volt, helyreállították az Isten által kijelölt istentiszteleti rendet, és rögtön megkezdték a templom helyreállítási munkálatait. Figyeljük meg, hogyan kezdtek hozzá a munkához.
ISTEN SZÁNDÉKAINAK megvalósulása néha késni látszanak, de sohasem maradnak el. Van egy nagyon is biztos értelmezés, amely szerint sohasem késnek egy pillanatot sem. A választott nemzetet szétszórták, nemzeti otthonuk elveszett, nemzettudatuk bizonyos mértékben elhalványult. Isten mégis előkészíti egy olyan nép visszatérését az országba, amely bálványimádóként ment el, de Istent félve jön vissza és újraépíti, sőt megtartja a házat, amíg az Ő Fia, Messiásuk megérkezik. Uralma úgy mutatkozott meg az emberek ügyeiben, hogy egy váratlan eszközt támasztott, Círuszt.
EZSDRÁS KÖNYVE EGYIKE annak a hét könyvnek, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz - ezek közül három történeti, három prófétai, egy pedig mind történeti, mind prófétai. A három történeti könyv Ezsdrás, Nehémiás és Eszter könyve; a prófétaiak Aggeus, Zakariás és Malakiás könyve; továbbá Dániel könyve, amely részben történeti, részben prófétai. Mindegyik Isten munkájával foglalkozik a 70 éves fogság befejeződése után, amelyet Jeremiás megjövendölt, amelyben Izráel földje megkapta a kárpótlást elveszített szombat-éveiért.