Ésa. 41.10 Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.
Apcsel. 6.4 Mi pedig foglalatosok maradunk a könyörgésben és az ígehirdetés szolgálatában.
Vessed az Úrra a te terhedet, Ő gondot visel rólad és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz. (55. zsoltár 23.)
Aki tehát keresztyén akar lenni, annak meg kell tanulnia Istenben hinni s ezt a hitet gyakorolni, testi- lelki dolgaiban, cselekvésében, szenvedésében, életében, halálában megmutatni, hogy aggodalmaskodó gondjairól letesz s azokat teljes bizalommal tüstént elveti. Nem a sarokba, mint némelyek hasztalan szeretnék. A gondok a szívben gyökereznek: sutba vetni azokat nem lehet. Gondját a keresztyén ember szívével együtt az Isten vállára veti. Néki van hozzá jó erős válla, hogy elhordozhassa. Sőt meg is parancsolta, hogy Őreá vessük. Nem vethetsz rá annyit, hogy még többet is szívesen el ne hordozna. Hiszen neked is azt ígérte, hogy minden gondodat, terhedet elhordozza.
"Minden gondotokat Őreá vessétek, mert néki gondja van reátok." Oh, ha valaki igazán meg tudná tanulni ezt a "vetés"-t! Megtapasztalná, hogy csakugyan így van. Aki pedig ezt a gond-rá-vetést meg nem tanulja, az elvetett, szétvetett, alávetett, kivetett, levetett és megvetett marad.
Az Úrra bízzad dolgod
S könnyebbül a teher,
Ezer baj közt is boldog,
Aki nem csügged el
Minek a gond, a bánat,
Mit gyötröd lelkedet?
Az Istent kérd, imádjad
megnyered ügyedet.
Comments