P. Kende
Mi az amit csinálunk a konferencián? HA szellemi élőhalott vagy - zombi - hívő is meg nem is, ha hívő vagyok de nem járok az Úrral, akkor a konferencia nem fog állva tartani, nem ez oldja meg a dolgom. De ha van egy várakozásom Istentől, akkor történik valami. Csel 2:42, 46-ban a tanítványok minden nap együtt voltak a tanban. Mi is ezt tesszük a konferencián. Egy intenzív módon együtt vagyunk minden nap és az igében vagyunk és halljuik. Mit jelent ez?
Tanulunk. Raktározunk későbbre is. Mint a hörcsög. Amint hallunk egy üzenetben az annyi mindent ad. Oldalakat tudok jegyzetelni. Bátorítalak erre, hogy amit hallasz tedd el és később vedd elő és nézd át. Ez fontos mindannyiunknak.
Közösségben vagyunk az igével, beszélünk róla, egymás életével is, halljuk a bizonyságokat, 2Ján 4-ben, örömünk van, hogy az igazságban járunk. Közösségben vagyunk egymás hitében és élvezzük.
Még egy dolog: sokszor irányt kapunk egy konferencián, Isten vezet minket világosan. Róm 1:11-12 ahogy Pál beszél erről: vágyom, hogy elmenjek hozzátok, hogy részesedhessek az ajándékaimba és én is a tiétekben és felbátorodjunk. Ahogy az üzenetre összpontosítunk Isten ad bátorítást.
És felkavarodik a hitünk. Ahogy együtt vagyunk és hallgatjuk az üzenetet elhisszük, hogy a lehetetlen lehetséges. Róm 15:32 felkavarodunk a hitünkben, örömünk van ebben.
2Kor 7:13 vigasztalódunk egy konferencián. Amikor együtt vagyunk és hallgatunk.
Ez nagyszerű eljönni egy konferenciára egy „önző" módon. Csak szól hozzám, fel akarok töltődni, bátorodni akarok. Róm 15:24 Pál azt mondta: szeretnék veletek lenni, hogy betöltekezhessem veletek. Hogy a ti közösségetek által feltöltődjek és ez rendben van. Ez a várakozásunk.
Mit jelent ez? Amikor itt van egy ilyen idő, amikor együtt lehetünk, akkor 1Thess 2:17 küzdünk azért, hogy együtt legyünk, igyekszünk rajta. A mentségeket könnyű megtalálni. „Nem tudom hova tenni a macskám, kutyám, nem jó a gyerekemnek." Miért mondom ezt? Egy nagyszerű helyen vagyunk. Itt a konferencia ami egy nagyszerű alkalom és nem nehéz összejönni. Szeretnélek bátorítani, hogy igyekezzünk rajta, hogy itt legyünk. A kifogások tálcán kínálják magukat. Mindig készen állunk arra, hogy miért ne legyek itt, közösségben. De szükségem van rá, hogy felkavarodjak, épüljek a közösségben, hogy Isten felépítsen engem. Ez a várakozásunk.
P. Csaba
2 Tim 1:9 A ki megtartott minket és hívott szent hívással, nem a mi cselekedeteink szerint, hanem az ô saját végezése és kegyelme szerint, mely adatott nékünk Krisztus Jézusban örök idôknek elôtte,
Észrevetted, hogy egy csodának vagyunk részei. A legnagyobb csodának. A legnagyobb csoda nem az volt, hogy Isten megalkotta a mennyet és a földet, nem az, hogy betegeket gyógyított, hanem a legnagyobb csoda az életünkben történik, hogy rajta van Isten elhívása az életünkön és megváltottak vagyunk és az Övéi.
Ő megtartott minket és hívott szent hívással. Ez a szent hívás az életünkön van, Ő hívott bennünket, elhívott bennünket. Ez nem a saját cselekedeteink szerint volt, hanem a végzése és kegyelme szerint. Az elhívásunk a legdrágább dolog az életünkben. Mindannyian jártunk, keltünk az életünkben, elveszettek voltunk, a világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság uralma szerint. De meghallottu k az elhívást. Az a pillanat amikor meghallottuk és választ adtunk erre, a legdrágább pillanat az egész életünkben, 2Kor 4:6 szerint ez volt a pillanat, amikor Isten szólt, hogy sötétségből világosság ragyogjon, Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben. Abban a pillanatban valami történt, felkapcsolták a villanyt és megláttuk Jézust és hallottuk a hívását: jöjj, bízz, higgy. Találkoztunk Ővele. Áldani fogjuk Istent az örökkévalóságon keresztül az ért a pillanatért amikor meghallottuk az elhívását és azért a csodáért, hogy választ adtunk rajta.
Nem sok biztos dolog van az életünkben, csak egy: Isten elhívása. Róm 11:29 mert megbánthatatlanok az Isten ajándékai és elhívása. Nem fog soha megváltozni. Nem változik a mi változásunkkal. Az Ő elhívása az életedben örök. Kőszikla. Ábrahám, kövess engem. Menj ki a földedből a te apád házából és kövess.
Ábrahám követi. Néha engedetlen volt, lázadozott, nem foglalkozott Istennel, de az elhívás nem változik, Isten hűséges. Ebben örvendezünk, ez a biztonsága az életünknek. Nem hogy mi vagy a mi cselekedeteink vagy bármi más hanem az Ő keze rajtunk van. Ez kegyelem. És az Ő kegyelme rajtunk van. John Wesley utolsó szavai a halálos ágyán, 1791-ben ezek voltak: Isten velünk. Ez a legnagyobb kegyelem, az Ő keze rajtunk van. Az Ő munkája nyilvánvaló, az Ő orcája ránk világít. És elhívottak vagyunk. Elhívott bennünket szent hívással. Pál az Apostolok cselekedeteiben, háromszor amikor komoly bajba kerül, komoly nyomás volt az életén, kemény tamádások, 2Kor 4:7 kételkedés, olykor kételkedünk, háromszor volt ilyen. Elmondja a megtérése, elhívása történetét. Bármilyen mély ponton vagyunk, újból és újból felidézzük a csodát, hogy elveszettek voltunk, útáltuk Istent, közömbösek voltunk vele, tartottunk a pokol felé és mégis nevünkön szólított: ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy. Ábrahám, Ábrahám, Sámuel, Sámuel. A te neved is jött. Egy örök elívás egy személyes Istentől, aki a saját dicsőségére hívott el és ez az elhívás végig ot van az életünkben. Ez a csoda, ennek részei vagyunk.
Ján 15:16 Jézus mondta a tanítványoknak az utolsó vacsorán. És tudja, hogy nehéz évek, évtizedek következnek, de elmondta: nem hagylak árván titeket, hanem elküldöm a Szent Szellemet. Ján 15:16-ban azt mondja: nem ti választottatok engem, hanem én titeket. Azt gondolod te választottál. Van igazság benne, de nem te választottál. Isten választott téged.
Úgyhogy Péter, amikor 20 év múlva ott vannak a kétségek, a nyomás, miért csinálom mindezt, miért ez a szenvedés? Akkor feljön: nem én választottam Jézust, hanem Ő engem. Az Ő keze rajtam van. Az Ő elhívása rajtad van. Személyes elhívás, nevünkön szólított, önmagához hívott és az elhívása végig kísér. Ez a csoda aminek részei vagyunk. Egy nap meglátjuk színről színre. Lehet most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre fogjuk látni, azt aki ebben a rejtélyben elhívott, akinek a keze rajtunk van. Személyesen fogunk találkozni azzal aki suttogta a nevünk, meghalt értünk, annyira drágák voltunk számára. Nincs még egy élet amit érdemes élni. Nincs más élet amit érdemes élni. Hova mehetnénk? Örök életnek beszédei vannak nálad. Ki fog nekünk ilyen szavakat szólni?
Bemegyek a bankba vagy sarki fűszereshez, az autókereskedőhöz, vagy a moziba. De hol vannak ilyen szavak? Örök élet beszédei vannak nálad. Hova mehetnék? Menjünk vissza a világba, a szemétdombra? Kezdjük el újból keresni mi az élet értelme? Húzzunk elő valamit, mondjuk azt: szerintem ez jó lesz. Onnan hívott el minekt az Ő csodálatos világosságába, az Ő dicsőségébe.
P. John Love
Zsid 12 Olvasunk arról, hogy Krisztus valami különlegeset tett a kereszten. Zsidókhoz ír levél erről beszél.
Zsid 12:2 Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezôjére Jézusra, a ki az elôtte levô öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült.
Mi volt az az öröm ami Jézus előtt volt? Tudva, hogy mi az Ő gyermekei leszünk. Hogy mi leszünk Krisztus teste, hogy örök kapcsolatra lépünk vele és Ő lesz a mi atyánk és mi a gyermekei. Ez volt az öröm ami Jézus előtt volt. És mert ez előtte volt a Biblia azt mondja: keresztett szenvedett. Vedd észre mit tett még eközben: megvetette a gyalázatot. Mi volt a gyalázat Jézusnak a kereszten? Ha arra gondolunk, hogy ott az egész világ bűnét magára vette. És amikor a saját bűneimre gondolok, hogy egyedül ettől mennyire szenvedne Krisztus. De add hozzá az összes ember összes elkövetett bűnét. És add hozzá hogy az egész világ bűne rá lett helyezve. Mennyire szégyenletes lehetett. De Jézus nem gondolt erre. Csak arra az örömre ami előtte volt. És emiatt most már ott ül Isten jobbján.
Gondolkoztál már azon mi a szégyen? Tudjuk mi a bűntudat. De a bűntudat és a szégyen két különböző dolog. A bűntudta az magánügy. Lehetünk bűntudatosak és a többi ember nem is veszi észre. Teszünk valamit, elrejtjük bárki elől aki ismer minket. Ezeket magunknak tartjuk és a nyilvánosság elől elrejtjük. Ezt megtehetjük a bűntudattal.
De a szégyen más. Sokkal nagyobb. A szégyen követ bárhová ahova mész. Különböző, mert ezt mindenki észreveszi rajtad. Nem tudod rejtegetni a szégyent, nem tudod mások szeme elől elrejteni. Mintha minden amit tettél mindenki előtt ki lenne vetítve. A szégyen egy állandó vádló hang ami követ téged bárhová. Azt mondja: értéktelen vagy, méltatlan vagy, soha nem érsz semmit, a hibáid nagyobbak mint bárki másé, az életednek vége, véged. Ne is kelj fel holnpa. Ilyen a szégyenérzet. Lehet éreztük már a szégyen fullánkját. Mélyebben hatol a lelkünkbe, mint a szomorúság.
Tudod mit tesz a szégyen? Az élet szobáinak sarkába űzi az embereket, el akarsz szaladni az emberek előtt, a társadalom árnyékába kerget mert nem akarod, hogy mások lássanask. Egy folyamatos, rosszérzés ami ott van veled. Hatalmas, túláradó érzés. Az egyik legbénítóbb dolog ami egy kereszténnyel történhet?
Van remény ebből? A válasz: igen. Gyakran tudjuk a választ: Isten kegyelme nagyobb a szégyenünknél, nagyobb mint bármilyen bűn vagy bukás amit megtapasztalhatunk az életben. Mit mond az írás? Róm 5 Isten kegyelmbe még inkább bővölködik, sőt azt mondja: túlárad rajtad. Még akkor is amikor szégyen található az életedben. Isten hogyan veheti el a szégyent tőlünk? Mert Krisztus tud a szégyenünkről. Hisz a kereszten megtapasztalta. Ez a szégyen az Ő szégyene lett amikor meghalt a kereszten. Ő megérti, ismeri, érezte a méltánytalanság érzetét, a megaláztatást amit néhány bűn hozhat az ember életébe. Nincs határa a szégyen mélységének, amit Jézus ne tudna elvenni. Te lehetsz a legszégyenletesebb ember ma, de Jézus azt mondta: Ő meghalt érte, megfizetett. Mindegy hogy milyennek érzed a szégyen fullánkját Ő átvisz rajta. Mert nincs határa a kegyelemnek amiről Ő gondoskodhat.
Ján 8-ban egy asszony története aki tudta, hogy nagy a szégyene. Az asszony akit házasságtörésen kaptak. Az írástudok és a farizeusok a házasságtörő ágytól hozták el és Jézus elé hurcolták. Miért? A Biblia elmondja: Jézust akarták látni, hogy Jézus a mózesi törvény ellen szól. Tehát látszólag minden a helyén volt. Szinte úgy tűnik, mintha tudták volna, hogy megtörténik ez a házasságtörés, lehet ők játszottak össze a színfalak mögött. Odavitték a mester elé.
Volt elég tanújuk, az ószövetségi törvény szerint, ez nem csak egy híresztelés volt, mindenki tudta, tény volt. Azt mondták:
Ján 8:5 A törvényben pedig megparancsolta nékünk Mózes, hogy az ilyenek köveztessenek meg: te azért mit mondasz?
Az írás leírja, hogy mi volt a szívükben.
Ján 8:6 Ezt pedig azért mondák, hogy megkísértsék ôt, hogy legyen ôt mivel vádolniok. Jézus pedig lehajolván, az újjával ír vala a földre.
Szeretném tudni mit írt a földre. Ez az egyetlen hely, ahol olvassuk, hogy Jézus írt valamit. Nem akarnád tudni mit írt? Soha nem tudjuk meg. Mert a homokba írta és az eltűnt. És örülök ennek. Mert voltak ott vallásos emberek, ha leírta volna állandóan, akkor ma árulnák: itt van Jézus saját keze írása.
Nézd meg az asszonyt, képzeld el az elmédben a helyzetet. Amit tett a sötétben most mindenki előtt nyilvánvaló, szégyenletes, titkos bűn. Most felfedezték, mindenki tudja. Gondolj arra hogy ki elé vitték, nem tudták, de mi tudjuk. Isten szeplőtlen báránya elé vitték. Nem is tudták, hogy Jézus Isten a testben. Milyen volt ennek az asszonynak? Isten átható tekintete amint látja a szégyenét. Kézeld el milyen szégyent érzett. Körülötte pedig a sok kegyelmet megölő törvényeskedő, az volt a foglalkozásuk, hogy köveztek, élvezték hogy ezt tehetik. Kritizáltak másokat ebben jók voltak. Egy nagy lehetőség volt nekik, hogy ítéletet mondhassanak ki egy bűnös felett.
Nem csak, hogy így gondolkodtak, hanem boldogok voltak ezen a napon. Mert nem csak, hogy ítéletet mondhattak a bűnös felett, hanem csapdápa csalhatják Jézust, akit últáltak. A farizeusok és írástudók úgy gondolták, hogy nagyszerű nap lesz. Megöljük a nőt és csapdába ejtjük ezt a messiást. De óvatosan csinálták, még Mózes nevét is felhasználták amikor az asszonyt vádolták. Nem látjuk a büszkeségüket. „Mózes azt parancsolja, hogy halálra kell kövezni." A valódi céljuk, hogy Jézus t kárhoztassák, az asszony csak a csali volt, hogy elkapják Jézust. Az asszony semmit nem jelentett nekik, értéktelen volt, nem számított nekik. Valójában senkinek nem jelentett semmit, csak Jézusnak. Nem tudták, hogy aki elé odavitték az egyetlen aki törődik vele. Jézus úgy olvassa a motivációjukat mint egy nyitott könyvet. Ő ismer minket, tudja mire gondolunk, mi van a szívünkben, tudja a motivációinkat amögött amit teszünk. Így nem kell játékokat játszani, nem kell képmutatónak lennünk, áttetszőek és őszinték lehetünk Isten előtt. Amint ez történik, Jézus ír a porba.
A görög szó, hogy ír azt jelenti: ír valami ellen. Bármit is írt, azok ellen írt, akik az asszonyt vádolták. El sem tudom képzelni mit írt, lehet Mózes törvényének a többi részét írta le, tudván, hogy a vádlók is megszegték.
Ján 8:7 De mikor szorgalmazva kérdezék ôt, felegyenesedve monda nékik: A ki közûletek nem bûnös, az vesse rá elôször a követ.
Van még bárki aki bűntelen a tömegben. Nyilvánvalóan senki. Mert mind elmentek, az idősebbtől a fiatalabbik. Az egyetlen aki ottmaradt, az egyetlen aki hozhatott volna vádat ellene Isten bűntelen fia volt. Micsoda ellentétet látunk itt. Ott van egy ember, és egy asszony, egy bűnös és egy bűntelen, a szégyenletes házasságtörő és a menny szentje. Két különbözőbb ember nem lehetett volna ott. Soha nem láttunk még ilyet a Bibliában. Ez a pillanat ahol a kegyelem eltakarja a szégyent. Ez a pillanat amikor a kegyelem győz a bűn felett. A pillanat ami megváltoztatja örökre az asszony életét. Mert tudjuk a szívünkben, hogy nem találkozhatunk Isten kegyelmével ahogy az asszony. Nem léphetünk be az élő Isten jelenlétébe és nem bocsáthat meg nekünk, nem tisztíthatja meg az igazságtalanságunkat, hogy továbbra is ugyanúgy élj mint azelőtt.
Az egyetlen aki valójában vádolhatta az asszonyt nem tette, hanem megszabadítota. Kérdezte: hol vannak a vádlóid?
Ján 8:10-11 Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívûl, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged? 11 Az pedig monda: Senki, Uram! Jézus pedig monda néki: Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!
Mit gondolhatott az asszonyt? „Ez könnyű volt? Megyek vissza házasságot törni. Könnyű volt. Rossz az írástudóknak, nem kaptak el, én visszamegyek a régi életemhez." De nem. Belenézett Isten szemébe. Mit mondott neki? Megbocsátok, nem vádollak, nem kárhoztatlak. Megtehetné, Ő az egyetlen aki megteheti. De nem teszi.
Emlékeznünk kell valamire. HA valaha érzed a szégyen súlyát az életedben, emlékezz erre: azok az emberek akik a legkevésbé alkalmasok hogy vádoljanak, ők fognak vádolni. Ne lepődj meg amikor megteszik. Az emberek ezért elhagyják a gyülekezetet ahelyett, hogy bejönnének. Mert azok akik nem alkalmasak arra, ítéletet mondanak és kárhoztatják őket. Számolhatsz azzal, hogy megtörténik ez. Miért? Mert úgy tűnik, hogy a saját szívük nehezebb mint a kő kezükben. Ezek olyan szívek amik soha nem tapasztalták meg Isten megbocsátását, nem léptek kapcsolatba Isten kegyelmével. Ítéletet mondanak feletted és még nehezebbé teszik a szégyened. Távol kell maradnod a modern farizeusoktól, mert ők nagyon szeretik kitakarni a bűnöd. Szeretik beledörgölni az orrod a bűnödbe. Itt élnek a világunkban. Tartsd távol magad a világ kődolbálóitól. Mert csak egy dolgot tudnak adni: kárhoztatást.
Akik legkevésbé alkalmasak, hogy ítéljenek ők fognak ítélni. DE emlékezz erre, az egyetlen aki alkalmasa arra, hogy ítéljen soha nem fogja megtenni. Most sem, holnap sem, soha.
Ezt tanulta meg az asszony aznap. Tudod mit akarsz majd csinálni ezután? Közel lenni Jézushoz, tanulni tőle, a szívünkben követni Őt. Arra késztet, hogy ott legyünk ahol Ő van. A népe jelenlétében. Amikor elbuksz, megvallhatod az egyetlennek aki alkalmas lenne, hogy elítéljen, de nem teszi meg. A kereszten végzett munkája miatt. Mert te voltál az öröm amit maga elé helyezett. A megváltó megvetette a szégyent. Ő tudja mi a szégyen, magára vette a kereszten és elvette tőlünk örökre.
Amikor kapcsolatba kerülsz a kegyelem emberével, semmi sem változtat meg úgy mint a kegyelem. Nem csak néhány hónapra változtat meg, hanem örökre. Soha nem lesz az aki voltál, mert ráébredsz, ahogy az asszony is, hogy volt egy nap, amikor ott álltál Isten előtt, és tudtad, hogy bűnös vagy és tudtad a bűntudatod, ismerted a bűnöd szégyenét, és bár minden vádlód elment, rájöttél, hogy ott van az akinek hatalma van, hogy ítéljen. De Ő már döntött, hogy nincs kárhoztatás. Az a döntése, hogy vállalja a keresztet, kifizeti a bűnöd és örökre szabad vagy. Ha ez a kegyelem nem motiválja a szívünket, hogy elmondjuk másoknak milyen ez a király, hogy elmondjuk azoknak akik a szégyenükben vannak, akkor semmi más nem motiválhat. AZ emberiség által ismert legnagyszerűbb üzenet adatott nekünk. Sokan a szégyen és a bűntudat üzenetét prédikálják. De a mi üzenetünk, hogy Isten örökre elvette a szégyent és a bűntudatot.
Ahogy emberek elhagyják a gyülekezetet, ez az üzenet visszahozza őket az ajtóból és azt fogják mondani: többet akarok hallani Jézusról. Hogyan hallanák, ha valaki nem prédikálja, hogy hallanák, ha valaki nem megy és nem mondja el. Ez a szolgálatunk természete, nem elég hogy élvezzük Isten áldását, mert a szívünk túlcsordul, nincs elég hely a szívünkben, hogy magunkban tarthassuk az áldást, arra vágyunk, hogy másokkal megosszuk. Ez az asszony Jézussal tölti az életét most már.
Mit mondhat? Ott álltam Isten előtt, minden bűnöm és szégyenem ott volt és azt mondta: nem kárhoztatlak. Akkor ráébredtem, hogy értékes voltam a szemében. Rájöttem, hogy ez az a szeretet amit mindig kerestem. Azt gondoltam, hogy ebben vagy abban az ágyban megtalálom, de Istenben találtam meg. Soha nem leszek ugyanaz. Egyikünk sem. Azért, mert Ő megvetette a szégyent és megszabadított.
Comments