P. Bendegúz
Mát 1:21 Szûl pedig fiat, és nevezed annak nevét Jézusnak, mert ô szabadítja meg az ô népét annak bûneibôl.
Isten aki emberré lett kapott egy emberi nevet. Héberül Jehosua: az Úr a szabadítás. Volt egy másik híres Jehosua – akit mi Józsuéként ismerünk. Az ő neve nem ez volt eredetileg ,hanem Hósea, ami azt jelenti, hogy szabadítás. De amikor a kémeket kiküldte Mózes, 4Móz 13-ban, akkor előtte Hóseá-t, Jehoseának hívta, amit azt jelenti, hogy az Úr szabadítása.
Erre volt szükségük, amikor elment, hogy lássák, hogy az Úr az aki harcol és Ő az, aki a szabadítást hozzá. Róm 3:3 jut eszembe: egyesek hitetlensége hiábavalóvá teszi-e Isten hűségét. Isten adott egy másik embert, akit így hívtak, hogy megszabadítsa a népét.
Jó erre gondolni. Istennek voltak nevei, amik leírják a természetét. Jézusnak ez a név adatott: az ÚR a szabadítás. Nem tudom mire gondolsz ,amikor Jézusra gondolsz, a mi Urunkra? De Ő a szabadítás. Gondolhatsz rá úgy, mint aki elvár dolgokat, vagy Ő az aki engem a halálba kerget. Biztos, hogy van aki így gondolkodik róla. Néha még én is talán.
De Jézus neve: az ÚR a szabadítás. Ez egy kizárólagos dolog. Csak az Úré a szabadítás és Ő megszabadt minket. Gal 5:1 a szabadság, amire Isten megszabadított, abban álljunk meg, és ne közöttük meg magunkat újra a szolgaság kötelékével. Olyan könnyen meg tudom magam kötözni, elmondom magamnak mennyi gondom van és mennyire nem felelek meg a saját elvárásaimnak és megkötözöm magam. De Isten szabadságra hívott minket. Sőt megszabadított. Jézus neve : az Úr a szabadítás. Ő szabaddá tett, hogy szabadok legyünk a szellemünkben, a lelkünkben. Lehet a testünk börtönben van valamilyen módon, de Isten szabaddá tett minket örökre. És ne kötözzük meg magunkat Újra.
P. Kende
Jelenések könyvében sok érdekes dolog van. Jel 6-tól ítéleteket látunk. 3. fejezetig intéseket látunk. Kr. inti a gyülekezeteket. A 4. fejezetben látjuk a mennyet.
Jel 5:1-4 És láték annak jobbkezében, a ki a királyiszékben üle, egy könyvet, a mely be volt írva belôl és hátúl, és le volt pecsételve hét pecséttel. 2 És láték egy erôs angyalt, a ki nagy szóval kiálta: Ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet, és felbontsa annak pecséteit? 3 És senki, sem mennyen, sem földön, sem föld alatt, nem tudta a könyvet felnyitni, sem ránézni. 4 Én azért igen sírok vala, hogy senki nem találtaték méltónak a könyv felnyitására és elolvasására, a ránézésre sem:
Ki volna méltó, hogy kinyissa a könyvet, amiben hétpecsétes titkok vannak? Mert le van zárva 7 pecséttel. De amikor belegondolunk, érdekes elképzelés ez. Miről szól? Kr. nagyszerűségéről, dicsőségéről, méltóságáról. Nem tudom mire gondolsz, ha azt mondom, méltó. Általában valami ceremóniális dolgok jutnak eszünkbe, vagy hivatalos dolgok.
A könyv le van pecsételve 7 pecséttel, a 7 a tökéletesség száma. Annyira le van zárva, amennyire lehet. Senki nem tudott még csak belepillantani, sem a mennyben, sem a földön. János sír, hogy senki nincs. Milyen érdekes gondolat. Ő ott van a mennyben, és látja, hogy nem lehet belenézni a könyvbe. 5Móz 29:29 beszél a titkokról és amiket Isten megmutatott. Amik titkok azok az Úréi, az Ő dolgai, de amiket megmutatott nekünk, azok a miéink. EZ nagyszerű, ahogy élünk itt a földön. Mert itt vagyunk, és vannak dolgok amiket Isten zárva tart előttünk. De vannak dolgok amiket megmutatott, ránk bízott és azt mondta: gazdálkodjunk vele, sáfárkodjunk, bánjunk helyesen vele. Amit elmondott nekünk magáról, az emberről a világról, azzal bánjunk, foglalkozzunk. Azt is hozzáteszi még 5Móz 29:29 a fiainkké is. Továbbadjuk a gyermekeinknek. Tovább is adjuk a következő nemzedéknek. De János a mennyben van, a menny a kijelentés helye. Az az a hely, ahol nyilvánvalóakká válnak a dolgok, erre számítunk.
1Ján 3:2, 1Kor 13:12 azt mondják: most olyan mintha egy tükörben néznénk a dolgokat, homályosan látjuk őket, de amikor ott leszünk, akkor mást várok. Akkor majd szemtől szembe ismerem Őt, most rész szerint ismerek, akkor majd teljesen. Ez a várazkozásom. Ahogy ránézek egy hívőre, ahogy beszélünk, szeretet van közöttünk, minden eltérésünk ellenére, ebben kicsit homályosan látom Isten munkáját, mert ilyen nincs a világban. Az a kapcsolat ami közöttünk van testvérek között, ennek nyoma sincs a világban. De ez még csak a homályos képe annak a valóságnak, amivel találkozni fogunk. A várakozásom, hogy egy nap világosan fogom látni.
Amikor János látja a mennyben a bezárt, lepecsételt könyvet, amit nem lehet kinyitni, akkor kesereg és azt mondja: ez nem lehet, hogy itt ez megismerhetetlen legyen. De Isten gondolatai arra vannak szánva, hogy megismerjük őket. Ezért adta a Bibliát, 2Tim 3:16-17, Mát 4:4. Ez lámpás nekünk. Szükségünk van Isten gondolataira. Ezért kijelentette nekünk a gondolatait. Nem azért, hogy csak tudhassuk, hanem hogy járhassunk bennük. Ez fontos.
Nem csak elmondta nekünk, nem csak letanította, hanem 2Pét 1:20-21 Ő ezt elénk tette, hogy járni tudjunk a fényénél. Hogy lássam valaki példáját, halljam valaki bölcsességét. Bátorítása továbbsegítsen. Isten fogta az igéjét és behelyezte az életünkbe, a gyülekezetbe, ez a közösségünk. Örülünk ennek, amiket ISTen kijelentett, amiket felismertünk, amik nem emberi gondolatok. Amikor azt mondja: legyetek szentek, ez nem emberi gondolat. Ilyet nem merünk mondani. Legfeljebb azt: ne hibázz túl sokat. Isten azt mondja: én szent vagyok, legyél te is szent. Micsoda? De azt mondom: igen és ámen. Bízom benned. Ha te ezt mondod nekem, akkor biztos, hogy képes vagy vezetni ebben, számítok erre, ez a várakozásom és kérlek, hogy tedd. A mennyben azt várom, hogy megértem, nyilvánvaló lesz. Azt várom, hogy az az a hely, ahol Isten nem mondja azt: ez túl nagy neked, vagy hogy ezt még nem tudom megmutatni.
2Kor 12:4 Pál azt mondja: ezek olyan dolgok amikről ember nem beszélhet. Ezt nem szeretem. Pálnak volt egy hihetetlen megtapasztalása, elmondja nekünk, valami eszméletlen történt. De nem mondhatom el mi. Ahhh. Nem mondod komolyan?
Isten azt mondja: most még nem tudhatod. A titkok az enyém, amit kijelentettem az a tiéd. AZ emberek szeretnének belekukucskálni amiket Isten nem akar megmutatni. Néha hívők is teszik ezt. Ami történik, hogy van egy Bibliája az embernek ami akkora amekkora, de van rajta két méter magas spekuláció. De én a Bibliáról beszélek – mondja. Lehet használja a Biblia verseit, de csak, hogy alátámassza a spekulációit, mert bele szertne látni jobban. De a tanácsom neki: a kijelentett ige elég. HA csodálni akarod Isten bölcsességét, ha gyakorlati tanácsot keresel az életedre, gyereknevelése, házasságra. Amik csak elpukkasztják az ember agyát ha gondolkodik rajta, a Biblia elég. Nem kell spekulálni. Próbáld csak megérteni a Szentháromságot, és gyere vissza 400 év múlva és elmondhatod, hoyg még mindig nem érted. Hogy érthetném Istent, elejétől a végéig.
Emberek csinálják ezt az okkultizmusban. Emberek bele akarnak látni a jövőbe. A sorsukat. A múltat. Nem csak amire emlékszem, hanem a sok ezer éves múltam, az előző életeim. Erről szól a varázslás. Az emberek szeretnének belenézni ami le van zárva előttük. Titkos írások amik összezavarják az emberek fejét. Miről szól ez? Szeretnék belenézni abba amire még nincs jogom.
Akkor azt kérded: ez az üzenet? Nem tudunk belenézni és kész? Nem, csak azért mondtam, hogy értsd miért sírt János.
Jel 5:5 És egy a Vének közûl monda nékem: Ne sírj: ímé gyôzött a Júda nemzetségébôl való oroszlán, Dávid gyökere, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétét.
Kr. Ő győzött. Méltó arra, hogy felnyissa a könyvet, nyilvánvalóvá tegye ami rejtve volt. Ez azért hatlamas, mert Kr. emberré lett. Isten emberré lett Kr.-ban. Egy megdicsőült ember a mennyben kinyithatja a könyvet. Megérthetjük ami abban van. Ő megírta ezt. Ez fontos. Kr. méltó.
Mit kérdez az angyal Jel 2-ben? Ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet? Nem azt mondja: ki volna elég erős? Nem azt, hogy kinek van elég nagy szája, ki elég bátor, ki elég gazdag? Nem. Ki méltó? Istennél hogy számíthatna az erő? Nem erőről szól ez. Hanem a méltóságról. Ki érdemes rá, kinek van meg az az értéke, hogy kinyithatja a könyvet. Egyedül Kr. Keresztelő János azt mondta róla, Ő volt a legnagyobb próféta, pedig egy csodát sem tett. De Kr. azt mondta róla. Ján 1:27 János azt mondta: nem vagyok méltó, hogy a saruja szíját megoldjam, ami a legalantasabb feladat volt. Semmi. Jelentéktelen dolog lett volna. De azt mondta: nem tehetem meg. Mert Jézus méltó minden dícséretre. Micsoda név adatott neki.
Fil 2:9 Annakokáért az Isten is felmagasztalá ôt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való;
Fil 2:10 Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.
Fil 2:11 És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus ùr az Atya Isten dicsôségére.
A mai nap egy démon, vagy egy ember is mondhatja: Isten nélkül állok, nem tisztelem őt, van hatalmam, élni, állni, erősnek lenni. De amikor az örökkévalóságban leszünk, akkor a dolgok nyilvánvalóvá lesznek, kinyílnak. Egyértelmű lesz, hogy az embernek aki azt mondta Istennek: nem, csak azért volt hatalma nemet mondani, mert Isten hatalmat adott neki arra, hogy döntsön, akarja-e ŐT vagy sem. Egy nap minden térd meg fog hajolni Jézus előtt, nyilvánvaló lesz. Lucifer és az összes démon.
Amikor előkerül az a könyv, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy egy valaki van aki ilyen értékkel bír, ilyen dicsőséges, csodálatos. Csak egy valaki, az Jézus. Amikor beszélünk róla hitetlenek előtt, akkor azt mondják: tudsz valami másról is beszélni? Igen tudnék, sok mindenről olvasok, biolgóiáról, robotikáról, csillagászatról. De szeretek Jézusról beszélni. Mert Ő méltó arra, hogy vele legyen teles az életünk, a beszédünk. Ő méltó arra, hogy kijelentse az Atyát, Zsid 1:1-3, Ján 1. Akkor Ő méltó, hogy a szívünk tele legyen vele és örömünk legyen. Ő csodálatos Isten. Ha megnézzük Jel 5-ben, akkor azt látjuk, hogy ebből a méltóságból következik még valami: imádat.
Három helyen is látjuk ezt. Jel 4:10-11 ott az Atya Istent dicsőítik.
Jel 4:10-11 Leesik a huszonnégy Vén az elôtt, a ki a királyiszékben ül, és imádja azt, a ki örökkön örökké él, és az ô koronáit a királyiszék elé teszi, mondván: 11 Méltó vagy Uram, hogy végy dicsôséget és tisztességet és erôt; mert te teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremttettek.
Az Atya Isten méltó a dicséretre, hatalomra, imádatra. Miért? Ő alkotott minket. Ő a leghatalmasabb, nincs kérdés, neki nincs kezdete. Örökké létezik, Ő alkotott, méltó a dicséretre. De nem csak ez, hanem Jel 5:8-9, Jézus Kr. méltó. Miért?
Jel 5:9 megváltottál minket Istennek a te véred által, minden ágazatból és nyelvbôl és népbôl és nemzetbôl,
Isten méltó az imádatra a teremtés miatt, a hatalma miatt, és Jézus méltó a dicséretre, mert megváltott. Ha a teremtés az Ő hatalmáról és végtelenségéről, örökkévalóságáról szól. Akkor a megváltásunk az Ő szeretetéről szól. Arról, hogy mennyire szeret minket, hogy mennyire törődik velünk, mennyire gondoskodó felőlünk. Amikor elutasítottuk, akkor Ő megfizetett értünk. Ezért méltő az imádatra, Ő áldozatot hozott nekünk.
Jel 5:11-14 a harmadik az Ő uralmáról szól. Kr. uralmáról. Mát 28:18-ban azt mondta: minden hatalom nekem adatott mennyen és földön. Ezt tudjuk, de hit által tudjuk, a világban nem látjuk, nem nyilvánvaló. Amikor a régi természetem után megyek akkor még a szívemben sem. De tudom, mert Isten kijelentette, hogy higgyek benne. Igen és Ámen. De egy nap nyilvánvaló lesz.
Jel 5:13 minden teremtmény Őt imádja. EZ a mi tisztességünk, hogy ezt tehetjük, nem látva Őt, de hívén Őbenne, 1Pét 1. Szeretem Őt, dicsérem ŐT, imádom Őt. Az életünk részei erről szólnak. Pl. amikor hallgatom az igét, mert azt mondja: Zsolt 138:2 minden neveden felül magasztaltad a beszéded. Amikor figyelek az igére, hallom az igét, amikor a szívembe rejtem, leírom, hogy később forgathassam a szívemben, az imádat. Amikor megbocsátok, annak aki nem is kér bocsánatot, az imádat. Mert az ige szerint élem az életem. Amikor éneklek az imádat, függetlenül attól mennyire találom el a hangot.
Mert Jézus méltó. Ez fontos kérdés: miért imádom Őt? Nem azért mert úgy értem. Nem azért, mert valaki figyel, mert jó napom van, nem azért imádom a gyülekezetben, mert épp senki nem bántott meg, hanem ezért: mert Ő méltó a dicséretre. Ő teremtő, hatalmas, megváltó, Ő szeret minket. Ki halt meg érted? Ő annyira szeret téged. Ő uralkodik. Ez Isten alázatáról szól. Az Atya a Fiúnak adja az uralmat. Miért? Alázat miatt, szeretet miatt. Nem csak ez: Ján 5:22 Ő a fiúnak adja az ítéletet is. Imádjuk Őt, mert méltó.
Sokszor úgy gondolom: imádom Őt, ha olyanom van, ha nem bírok ellenállni, muszáj imádni Őt. De Isten azt mondja: élj az igazságban, járj hitben, mert méltó a megöletett Bárány. A Jelenések könyve az ítéletről szól. Amikor Jézus kinyitja, akkor ítélet jön a földre, a nagy nyomorúság időszaka, Isten haragja a földön.
De ha megnézzük ezeket a részeket, akkor azt mondhatnánk: ez rettenetes, hogy teheti Isten? De ugyanakkor ki nyitja ki a könyvet? A Fiú aki meghalt az egész világért. Ő megnyitotta az ajtót mindenkinek, aki nemet mond annak ítélete lesz. Ez az ember saját döntése. ISTen nem igazságtalan, nem kegyetlen, mert Ő hozta meg az áldozatot. Jel 5:6 egy Bárányt láttam állni mint megölöttet. Kr. a mennyben van, és dicsőséges. De ugyanakkor Ő az aki megöletett értünk. EZ nyilvánvaló lesz. A bűnnek ez lesz az egyetlen nyoma a mennyben. Nem mi visszük oda a bűn nyomát, hanem egyedül Kr.-on fog látszani, hogy meghalt, megváltott, megvásárolt minket. Megvásárolt Istennek a vére által. Ez az ami várunk.
Az ítélet. Valami amit komolyan veszünk, az írás azt mondja: rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni. Miért? Mert Ő szent. Ő személyválogatás nélkül ítél. Nem szentimenáltis. Nem mondja: vele kemény vagyok, de téged szeretlek. Ő szeret mindenkit. Sőt 1Pét 5:10 Ő a minden kegyelem atyja. Ha van valami öröm az életünkben, Jak 1:11 Istennek adhatok hálát, minden jó ajándék Tőle jön. De ugyanez az Isten nem beszél mellé, komoly, ítél. Megítél.
Ha megnézed Jel 6-tól, akkor láthatod mennyire rettenetes azoknak akik nemet mondanak Istennek. Még ezen felül, Jel 20-ban ott van a végső ítélet. A Nagy Fehér Trón ítélet. Mert Isten egy ilyen helyről fog ítélni. Emberek örök ítéletet kapnak. De a hívőnek nem kell ettől rettegnie. A hívőnek is van ítélete, a kereszten történt. Róm 6-ban. Már meg vagy ítélve, az ítélet amit te érdemeltél volna Kr.-ra került, amikor hittél benne, akkor Isten így számolta, hogy te a te beűneid, azokért Ő meghalt és te is vele, amikor hittél.
De 1Kor 3-ban van egy ítélet a hívők számára. Fontos észben tartani. Mindannyiunknak meg van Jézus akik hiszünk benne. Ő az alap. 1Kor 3:11. Más alap nem létezik. Vannak más evangéliumok, amelyek más dolgokat tanítanak embereknek, nem Jézust, azok mások. De igazi alap csak egy van.
Egy nap amikor előtte állunk,
1 Kor 3:13 Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert ama nap megmutatja, mivelhogy tûzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémû legyen, azt a tûz próbálja meg.
Jel 20:12 Isten megítéli azokat akik nem hisznek. Itt azt olvassuk: Isten megítéli a cselekedeteinket. Téged Isten nem fog megítélni, mert az megtörtént Kr.-ban. De a cselekedeteid, azok valamik amiket Isten felmér a végén .Hogy milyen értékük van. Érdekes. Isten nem űrmértékkel mér. Hanem minőséggel, éghető vagy nem, időleges vagy örökkévaló. Miért tettem.
Nem az a nagy kérdés mennyit tettem, hogy hány helyen voltam ott. Mi mindent csináltál meg, hány imát mondtál el, hány verset mondtál. Hanem milyen indítékkal tetted? Isten indít. Ő munkája nem csak a cselekedetek, hanem a motivációnk is. EZ a leggyönyörűbb. Az emberi vallások azt mondják: gyerünk, gyerünk, meg tudod csinálni ha akarod. De Isten azt mondja: én ahogy olvasod az igét, ahogy forgatod a szívedben, felkavarodik, indítalak, motivállak, hogy velem járj, hozzám ragaszkodj és az akaratom szerint járj. Komolyan vesszük ezt. 1Kor 3-at. Mert egy nap el kell számolnom Isten előtt, hogy amit csináltam az manipuláció vagy szeretet volt, törődés vagy önérdek, bátorítás vagy csak elmondtam amit olvastam mert el akartam mondani és kész.
ISTen azt mondja: egy nap felmérem ezt. A jó hír.
1 Kor 3:14 Ha valakinek a munkája, a melyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi.
Isten megjutalmaz azért amit Ő csinált.
1 Kor 3:15 Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tûzön keresztül.
A hívő megszégyenülhet, hogy mit csinált, mit nem. Milyen szívből csinálta, vagy nem csinálta. A jó hír: ő maga azonban megmenekül. A hívőnek nincs már ítélete. Hanem csak a cselekedeteinek. De úgy mintha tűzön keresztül. Nem marad semmi. A mennyben örömöm van, örökké az Úrral vagyok. Ez nem olyan rossz. DE nincs jutalom pluszban. Ezt komolyan kell venni. Néha hívők nem vesszük komolyan ezt, nem járunk ebben, Eféz 4:1, Kol 1:10 járjatok méltón.
Hiszem, hogy amire ehhez szükségem van, hogy felismerjem Isten méltóságát, dicsőségét, hogy legyen imádat a szívemben. HA nincs, akkor egy morgós fickóként fogom élni az életem. Olyan emberként aki mindig haragszik, reménytelen. Mert nem látom az Ő uralma nagyságát, az áldozata nagyságát, szeretetét, nem imádom Őt és nincs ami felemelje a szívem, ahol járhatok Ővele. Ezért fontos annyira az ige és a hitbeli felkavarodás.
Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
Comments