Pecznyik Pál
Minden élet egy regény, ha gazdag az, ha szegény.
Minden ember élete eseménnyel van tele.
Nincs egyforma életút, melyen ember lába fut.
Születéssel kezdődik, elmúlással végződik.
Sok szív fel sem fogja tán, mi vár rá a halál után.
Sírját szabja határul, élete ott lezárul.
Azt gondolja: sírba lenn ő majd végleg megpihen.
De szomorú volna, ha létünk addig tartana;
míg bekopog a halál, és verő szívünk megáll.
Ám van Isten, végtelen! Úr Ő földön, égben fenn!
Ő alkotott népeket, ismer minden életet.
Még ki sem nyitottuk szánk, Ő már hallja az imánk.
Ilyen Atyánk van nekünk, már készíti lakhelyünk;
ama dicső honba fenn, hol az élet végtelen.
S a mennyei trón előtt, látjuk Jézust, a dicsőt.
Nem kelünk útra többé, mennyben élünk örökké.