Izráel

„ISTEN titokzatos módon cselekszik, hogy csodáit véghezvigye." Amint megkezdjük elmélkedésünket Mózes 2. könyvéről, a megváltás könyvéről, ezeknek a szavaknak az igazságával azonnal találkozunk. Izráellel kapcsolatban azt látjuk, hogy a tisztelet rabszolgasággá és megvetéssé változott. Minden visszájára fordult, mégis az 1. és 2. fejezet szomorú története mögött felfedezzük azt a bátorító igazságot, hogy Isten uralta a helyzetet. Az 1. fejezet 7. verse Isten Ábrahámnak, 1Móz 15,13-16, és Jákobnak, 1Móz 46,3, adott ígérete beteljesedését mutatja, de a 8.

JÁKOB reakciói arra a hírre, hogy Ézsau közeledik 400 emberrel, különös és szomorú keverékét mutatják az Istenbe és az önmagába vetett bizalomnak. Rebeka sohasem hívta vissza, 1Móz 27,45, minden oka megvolt tehát rá, hogy ellenséges fogadtatásra számítson. Ennek ellenére sem kellett volna megriadnia Ézsau jövetelének hírére. Tudta, hogy Isten már csodálatosan megóvta Lábán gonosz szándékaitól, 31,24.29.