A Kovács házaspár ezt a levelet kapta lányától, Julitól, aki elsőéves főiskolás:
Kedves Anyu és Apu!
Gondoltam, írok egy pár sort magamról, hogy tudjátok, mi is történik velem mostanában. Szerelmes lettem egy fiúba, akit Bélának hívnak! Igazán klassz srác, csak egy pár évvel ezelőtt otthagyta a sulit, és megnősült. De nem jött össze neki, így tavaly elváltak. Már néhány hete együtt járunk, és azt tervezzük, hogy ősszel összeházasodunk. Úgy döntöttem, hogy addig is hozzá költözöm. Azt hiszem, terhes vagyok! Ja, és a múlt héten otthagytam az iskolát, hogy munkába állhassak, és így segítsek Bélának. Remélem, hogy be fogom tudni fejezni a főiskolát, miután megházasodtunk.
Anyu és Apu, szeretném, ha tudnátok, hogy mindaz, amit eddig leírtam, hazugság. Semmi nem igaz belőle.
De, Anyu és Apu, az igaz, hogy franciából hármast kaptam, matekból meg kettest. És az is igaz, hogy szükségem volna némi pénzre. Tudnátok küldeni 20.000 Ft-ot? Ezer köszönet. Szeretettel: Juli
Két nappal később Juli megkapta postán a kért összeget szüleitől.
Juli okosan manőverezett. Tudta, hogy a rossz híreket be lehet úgy adagolni, hogy azok jó híreknek tűnjenek egy bizonyos nézőpontból.
Te honnan veszed a mindennapjaid életszemléletét - Isten Igéjéből, vagy a Music TV-ből és filmekből? Szoros közelségben kell maradnunk Istennel és az Ő családjával, a gyülekezettel, máskülönben eltorzul az életszemléletünk, és a világ értékrendjéhez idomul.
Ha eltévelyedünk az igazságtól, odajutunk, hogy a valóságról egy nagyon torz képünk alakul ki. Nem vagyunk képesek jó döntéseket hozni, sem felismerni a jó és rossz, igaz és hamis közti különbséget. A jó rossznak tűnik, a rossz jónak. A valóságról alkotott képünk mindig nézőpont kérdése, és az egyetlen nézőpont, amiben érdemes bízni, az Istené. Maradj az Ő közelében!