Egy ember nem tudott dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy életét ő irányítja, vagy mindaz, ami történik vele, csupán sorsszerűség. Felkereste hát a legnagyobb bölcset, hogy megkérdezze tőle. A bölcs azt kérte az embertől, hogy emelje fel az egyik lábát. Amikor az ember ezt megtette, a bölcs azt kérte, hogy emelje fel a másikat is. Erre az ember nagyon meglepődött, és így szólt:
- De hiszen képtelenség, hogy mindkét lábam egyszerre felemeljem.
A bölcs erre elmagyarázta az embernek, hogy amikor azt kérte tőle, hogy emelje fel az egyik lábát, akkor saját akarata által választotta ki, hogy melyik lábát emeli fel, de onnantól, hogy bármelyiket is felemelte, már meghatározta sorsának további alakulását, így cselekedetének következményére már képtelen hatással lenni, azaz, már képtelen a másik lábát is felemelni. A szabad akarat rendeli el a sors történéseit is.
Az ember szabad akaratából választja ki azt az utat, amelyen élete útelágazóiban továbbhalad. Ugyanakkor azáltal, hogy kiválasztotta bármelyik utat, már készen – saját akaratán kívül – kapja mindazon tényeket, (akadályokat, tanításokat és sikereket) amelyeket a választott út tartalmaz. Nem Isten felelős döntéseidért és tetteidért. Ezek csak emberi hárítások, hogy másra hárítsuk át életünk alakulásának felelősségét. Szabad emberi lény vagy, azonban a szabadság minden egyes megnyilvánulása felelősséggel jár - és ez a felelősség hozza létre azt a rabságodat is, amelyet sorsnak nevezünk. Az élet ok és okozati összefüggések bonyolult sorozata. Amikor életed útelágazóiban döntést hozol arról, hogy merre, hogyan folytasd életed, szabad akaratodból döntesz, és létrehozod az okot, melyek következményei az út további részében okozatként testesülnek meg.