EGY ILLUSZTRÁCIÓT ad elő, 1-5. v. Figyeljük meg a „mindnyájan" szó ismétlését és szembeállítását az 5. versben lévő „többség" szóval. Innentől kezdve Izráel történelméből megtanuljuk, hogy a közös kiváltság nem nyújt immunitást az elbukás és ítélet ellen. A keresztyén kiváltságok és áldások élvezete önmagában nem garantálja a megmenekülést a fegyelmezéstől.
Egy erőltetett alkalmazás, 6-12. v. Izráel, mint nagy példa látható a Keresztyén Gyülekezet számára. Ne hagyd szándékosan figyelmen kívül Ószövetségedet! Testi gerjedelmek, bálványok tanyáznak a szívünkben, paráznaságot követünk el, kísértjük az Urat vagy zúgolódunk? Vigyázat! A történelem megismételheti és meg is ismétli önmagát. Isten nem változott meg.
Ösztönzést biztosít, 13. v. Ez Isten kijelentett és tevékeny hűségének bátorítása.
Pál most új témát kezd, és nekilát, hogy foglalkozzon egy nehéz korintusi üggyel (14. v.), éspedig a bálványimádással. Istenhez tértek abból, de kitartóan menekülniük kell tőle. A 8. fejezetben már foglalkozott a bálványoknak áldozott hús megevésével, most pedig a bálványimádókhoz fűződő kapcsolatról ír. Szól-e hozzánk ez a szakasz? Igen, mondja János: „Fiacskáim, oltalmazzátok meg magatokat a bálványoktól!" (1Jn 5,21). A hívő helyet kapott az Úr asztalánál, ahol kiváltságosként ülhet és étkezhet állandóan, mint egy királyfi, Mefibósethez hasonlóan. Ez a szellemi gondviselés asztala minden nap és egész nap (1Kor 10,21). Ezt a szent kiváltságot őriznünk és gyakorolnunk kell. Ez visz bennünket szent közösségbe Krisztus vérével és testével; így elzár bennünket olyan asztaloktól, amelyek bálványimádók, mert ördögiek (20-21). Haragra ingereljük-e az Urat azzal, hogy megelégedést keresünk az Ő asztalánál és azokénál is? Újra megismétli szlogenjüket. Minden szabad? Igen, de nem feltétlenül hasznos vagy építő. Ilyen esetben felebarátunk javára kell tekintettel lennünk. Tisztelni kell a másik ember lelkiismeretét, és ha egyszer az étel eredete ismertté vált, utasítsuk vissza a másik érdekében (28-29. v.). Olyasmiben részt venni, amiről tudjuk, hogy méltatlan az Úr asztalához, azt jelenti, hogy haragra ingereljük az Urat, és megbotránkoztatunk másokat, mind megtérteket, mind meg nem térteket (32. v.).
Tanulság. Melyik asztalnál látnak engem vendégeskedni? Jegyezd meg a 11,1-et!
1Kor 11. 1 Legyetek az én követőim, mint én is Krisztusé.