Címlap
Velünk az Isten!
Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!

Main navigation

  • (Jóhír) Velünk az Isten
  • Kategóriák
    • Kategóriák
    • Arhívum
    • Szójegyzék
    • Újak
  • Előadások
    • Lejátszási listák (opens in new tab)
    • Boldog élet titkai (opens in new tab)
    • Bibliai események kronológiája (opens in new tab)
    • A Messiás élete - párhuzamos evangéliumok (opens in new tab)
    • A római levél (opens in new tab)
    • Alaptanítások (opens in new tab)
    • Jézus próféciái - Utolsó idők
    • Szösszenetek (opens in new tab)
    • Vegyes (opens in new tab)
  • Ajánló
    • Ajánló
    • Filmek
    • Videó
    • Könyvek
    • Zene
    • Bibliai kalandtúra (opens in new tab)
    • Válaszok a kérdéseidre (opens in new tab)
    • Kapcsolat
  • Online Bibliák
    • EFO Biblia (opens in new tab)
    • Károli (opens in new tab)
    • Revidiált újfordítás (2014) (opens in new tab)
    • Bible Hub (opens in new tab)
    • Bibliatársulat (opens in new tab)

04.01 Jábes

boldogság
tisztelet
magasztos
Jábes
Krónika 4,9-10

Jó oka volt annak, hogy egy júdai anya a fiának olyan komor nevet adjon, mint Jábes, amelynek jelentése "bánatos" vagy "szomorkodó". Világos, hogy az ok nem személyes, hanem szellemi jellegű volt, és lehetőséget adott egy anyának, hogy fiának a szívébe szellemi igazságokat plántáljon. Az igazság, amit még gyermekkorában megtanult, a későbbi években olyan tettekre ösztönözte, amely megkülönböztette őt testvéreitől (lásd a "tiszteletreméltóbb" kifejezést, 4,9; vö. 11,21). Ezek miatt került bele a neve ebbe a könyvbe.

Júda törzse gazdag örökséggel bírt; ez az első törzs, amely birtokba vette örökségét, Józs 15, övék volt az elsőszülöttségi hatalmi jog a vezetésre, 1Krón 5,2, és mivel Júda igazi neve azt jelenti, hogy "magasztalás", nekik boldog törzsnek kellett lenniük. A bírák idejében azonban gyengeség jellemezte őket: "Volt pedig az Úr Júdával, és kiűzte a hegység lakóit; de a völgy lakóit nem lehetett kiűzni, mert vasszekereik voltak", Bír 1,19. Júda, miután elvesztette a buja zöld völgyeket, a hegyekbe kényszerült. A hatalom megszűnt, az élelem szűkös volt, és a magasztalás hiányzott - és ekkor született egy kisfiú! A szomorú anya olyan nevet ad neki, amely az állapotokat tükrözi.

Jábes is panaszkodhatott volna a vasszekerek miatt, vagy elmagyarázhatta volna, hogy nem ő az oka a nyomorúságnak. De inkább tett valami pozitív dolgot, ami megkülönböztette testvéreitől. A krónikás elmondja, hogy "segítségül hívta Izráel Istenét". Az igeidő azt mutatja, hogy ez nem egyszeri alkalom volt, hanem szokás. Megtanulta, kétségtelenül a Jákobról szóló feljegyzésből, 1Móz 32,26-30, hogy az áldáshoz az Úrba kell kapaszkodni. Három kérésben foglalja össze kívánságát:

- "Ha az én határomat megszélesítenéd" - azt akarta, hogy határait visszatolhassa úgy, hogy több élelmet biztosíthasson népe számára.

- "A te kezed énvelem lenne" - ha visszaállította a régi védőfalakat (határokat), az ellenség fel fog vonulni ellene; hatalomra volt szüksége.

- "Engem minden veszedelemtől megoltalmaznál" - ez azoknak a napoknak a veszedelme volt - a bálványimádás a nemzetben. Szüksége volt védelemre.

Az imádkozás nemcsak a dolgokat változtatja meg, megváltoztatja az embereket is. Isten megadta neki kérését. Isten nem minden szentre bízhat rá meghallgatott imádságokat.

Könyv kereszthivatkozásai ehhez: 04.01 Jábes

  • ‹ 03.31 Ruth bizalma
  • Fel
  • 04.02 Éli, a pap ›