Van egy ismétlődő trend a Bírák könyvében, 2,16-19. (1) A nép elhagyja az Urat, pl. 2,12; 3,12; (2) az Úr megbünteti őket, 2,14; 3,12; (3) ők hozzá kiáltanak, 3,15; (4) Ő szabadítót küld, 3,15.
A nép a bálványimádás, hűtlenség és önfejűség bűnébe esik; rossz útra térnek megalkuvás miatt, és a gyengeség állapotába kerülnek. Mindazáltal Isten hosszútűrő és kész segíteni rajtuk. Ezt gyenge dolgok és gyenge emberek felhasználásával teszi; példája ennek egy ökörösztöke, Bárák, Sámson.
Ehud gyengesége a "balkezessége"; szó szerint "jobb kezének sutasága", ami jelentheti azt is, hogy jobb keze nem működött tökéletesen. Ez is egy különösen figyelemreméltó jelenség egy benjáminitánál, minthogy Benjámin azt jelenti, hogy "jobb kezem fia".
Ehud meg nem alkuvó jellemet mutat. Alaposan felkészült, ő volt a felelős, hogy ajándékot vigyen a moábita uralkodónak, aki Izráelt leigázta: ez valójában "adópénz" volt, amely jelezte a szolgaságot, 15. v. Ezt a megalázó cselekedetet Isten népének nagy része nyilvánvalóan elfogadta, de Ehud nem, 16. v. Figyeljük meg a következőket. (1) Volt egy kétélű tőre, amelyet külön ő készített, 16. v. (2) Terve számításba veszi fogyatékosságát, amit előnyére fordít, 21. v. (3) Beleszúrta teljes erővel a tőrt Eglonba, 22. v. (4) menekülési útvonala pontosan ki volt dolgozva a fejében, 26. v. (5) Eglon megölése utáni tetteit jól kigondolta és kiszámította, maximálisan kihasználva annak hatását, 27-29. v. (pl. elfoglalták a gázlókat); (6) maga vezeti az izráelieket, 28. v.; (7) bízik a győzelemben az Istenbe vetett hit által, 28. v. Mindez azt mutatja, hogy rátermett vezető. Mint Gedeonnál is, a pozitív példa létfontosságú a vezetésben. Ehud felszólítása: "Jertek utánam", 28. v., hasonló Gedeonéhez: "Énreám vigyázzatok, és úgy cselekedjetek." 7,17.
Az Újszövetség tanítását megerősítik az ószövetségi elbeszélések; a kétélű kardban a Szellem kardját, az Isten Igéjét látjuk, Zsid 4,12; Ef 6,17. Ehud ismerte annak hosszát, képességeit, és magáévá tette, 16.22. v. És mi hogy állunk ezzel? Timóteust figyelmezteti Pál, hogy olyan legyen, mint "aki szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét", 2Tim 2,15.