Izráel néhány vezetőjének nyílt lázadását látjuk ezekben az emberekben. Megnyerték 250 főember támogatását, 4Móz 16,2, és a nép, mint egész sem volt ellene. Azt állították, hogy szívükön viselik a nép érdekeit, 3. v., az ő jogaikat és szabadságukat képviselve. Mózes leleplezte nagyravágyásukat, biztos kézzel mutatva rá igazi törekvéseikre, mert saját érdekeiket, tekintélyüket és helyzetüket igyekeztek szolgálni. Kóré főpap akart lenni, és olyan hivatalra törekedett, ami hatalmi pozíciót jelentett, 10. v. Természetesen nem ezt mondta! Abirám és Dátán is arra törekedett, hogy vezetők legyenek, 13. v. Az egyik vallásos hatalmat akart, a másik kettő politikait. Szemtelenek, kihívóak és elbizakodottak voltak; ezt a 12. vers mutatja: "Nem megyünk!"
Vezérelvük "testi" volt, Jak 3,15; Júd 19. Nem látták, miből áll az igazi vezető szerep és tekintély. Mózes ilyen vezető volt, alázatos, Istennek alárendelt szellemmel; vö. Jak 3,17-18. Ők azonban azt állították, hogy Mózes gőgös és önző. Ők maguk, ahogyan Júdás is megerősíti, nyughatatlanok, elégedetlenek és széthúzók voltak, Júd 11,16.19. Kóré nem becsülte lévita kiváltságát, a szent sátornál való szolgálatot, és hogy kezelhette annak berendezéseit, 4Móz 4,1-14; Abirám és Dátán megvetette az Istentől adott rendet Izráelben. Az engedelmesség megtagadása és a lázadás ragályos; a nép a lázadók oldalára állt, emiatt Isten ítélete sújtotta őket, 41-42. v. Természete szerint az ember lázad Isten ellen. Az ilyen emberek megosztják Isten népét; egyéb lázadó vezetők közé tartozik Absolon, Jeroboám, Diotrefesz.
Hirdetett demokratikus elképzeléseik, amelyek megingathatták a naiv embereket, 41. v., egyaránt tévesek; a demokrácia az ember akaratát jelenti, míg Isten népe között Isten akarata az, ami mindenek felett való.
Kóré fiai nem haltak meg, 4Móz 26,11; leszármazottai közül néhányan írták a 84. Zsoltárt "a bűnösök sátraiban lakásról", szembeállítva "az Isten háza küszöbén" állással", 10. v. Nem felejtették el Mózesnek Kóréhoz és társaihoz intézett szavait, 4Móz 16,26-27.
"Ó, alázatosan járni Istenünkkel, megelégedni az Ő akaratával!" (Mackintosh, C. H.) Ez legyen a mi vágyunk is!