Ne rettegjetek, és ne féljetek! Hiszen régóta hirdettem, megmondtam, és ti vagytok a tanúim! (Ézs 44,8)
Az Úr egy éjjel látomásban ezt mondta Pálnak: "Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass." (ApCsel 18,9)
Minden ország, amely magával meghasonlik, elpusztul. És a ház a házzal, ha meghasonlik, leomlik. (Lukács 11,17)
Harc tüzében álltál, amikor ezt az igazságot kijelentetted. Csak úgy kapásból. De szavad örökké megáll. Panaszkodni szoktunk elõtted a háborús idõk borzalmai miatt. Sokszor hallod. Bizonyos is: rengeteg megpróbáltatást zúdítottak ránk a háborúk. Ennél csak az fájdalmasabb - amit ugyancsak át kellett élnünk -, amikor ugyanannak az országnak a gyermekei válnak egymás ellenségeivé, és többé egymásnak már a szavát sem értik meg.
A legfelsõbb foka ennek a fájdalomnak az, amikor az otthonok úgy bomlanak széjjel, amint azt mostani napjainkban egészen kétségbeejtõ mértékben látjuk!
Uram!
Mindhárom területen: világviszonylatban, országok életében és a családokban egészen félreérthetetlenül megállapítható a cáfolhatatlan összefüggés: minél jobban eltávolodnak valahol tõled, annál széthullóbb és ellenségesebb lesz az emberek egymáshoz való viszonya. Ebbõl viszont egyenesen folyik a következtetés: otthonok, országok és a világ bajának egyetlen orvosolója a Te evangéliumod.