Boldogok, akik házadban laknak, szüntelenül dicsérhetnek téged! (Zsolt 84,5)
Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták. (Zsid 10,24-25)
Az én Atyámnak házában sok lakóhely van. Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek. János 14,2
A mennyre a földi otthon hasonlatát alkalmazod. Ilyen módon sok mindent eloszlatsz a menny ismeretlenségébõl, és egyben a legfõbb értékítéletet adod a földi otthonról. Meg szeretném ma köszönni az otthonomat. A Te szavad indít erre. Gyermekségem otthonát köszönöm meg. Azt a helyet, ahol engem jól ismertek, ahová soha alkalmatlanul nem érkezhettem, mert ott mindig vártak rám, és ahol mindenki szeretett.
Ilyen hát a Te kijelentésed szerint a menny. Csak még tökéletesebb, mert földi otthonom fogyatékosságai ott nem lesznek meg.
Soha senki föl nem mérheti azt az áldást és vigasztalást, melyet búcsúbeszédeidnek ez a mondata már eddig adott az embernek. Egyike ez azoknak a bibliai helyeknek, amelybõl híveid számára a legnehezebb életpillanatokban áradt a békesség.
Uram!
Találkoztam emberekkel, akiknek az arcára rémült riadtságot írt az idõ gyors száguldása és napjaink fogyása. A mai elmúló napon is áldj meg a hit boldog nyugalmával, hiszen ez a nap is hazafelé vezet engem.