Szólíts meg minket, Urunk!
Az ÚR az igaz Isten, élő Isten, örökkévaló Király! (Jer 10,10)
Az Ószövetség törvényei nehéz helyzetbe állítanak minket. Emberi voltunk miatt újra és újra szembekerülünk Isten akaratával. Megpróbálunk aszerint élni, de időről időre elbukunk. És ilyenkor tehetetlenül vergődünk, mert magunktól képtelenek vagyunk felállni. És csak egyre sárosabbak leszünk. Ám ekkor is van bizakodásunk, Isten kegyelme ugyanis felemelheti az embert. Ez a felfoghatatlan cselekedete teszi a Tízparancsolat szerint magát megvizsgáló embert bizakodóvá. Hiszen sokszor már az első parancsolat ellen vétünk. Ne legyen más istened! Ne kövess semmit és senkit, csak Istent, az egyedüli Urat! Hiszen oly könnyűnek látszik ezt betartani... Minden vasárnap a templomban ülő testvérem! Tévedsz, ha azt gondolod, a te viselkedésed már elég ahhoz, hogy e parancsolatot betartva tudd a magad részéről! Ez a parancsolat nem a viselkedésnek, a gondolkodásnak szól! Nem a látszatnak, hanem a valódi érzéseknek, gondolatoknak. Mert nem lehet életed irányítója a pénz, a pénzszerzés, a vásárlás! Nem lehet életed irányítója a kikapcsolódás, a szórakozás, a mozi, a tévé, a sport, a kutyád, a hobbid! Nem lehet életed irányítója a munka, a teljesítmény, a pörgés! Nem lehet egyedül életed irányítója a családod, a barátaid! Semmi nem lehet, egyedül Isten! Csak ő! Mert Isten, az élő, igaz, örökkévaló, egyedüli, uralkodó Isten az, aki az ő gyermekeinek életét egyedül irányíthatja.
Szeretetet lehet adni és lehet kapni. Csak egyet nem lehet: szeretetet zsarolni. (Márai Sándor)
Istenünk! Te vagy az örökkévaló Király! Te vagy az igaz! Légy életünk egyedüli irányítója, légy mindennapjaink egyedüli meghatározója! Te légy az egyetlen Istenünk, hogy csak neked engedelmeskedjünk! Add meg mindezt kegyelmedből! Ámen.