Isten nagy örömöt szerzett nekik. Még az asszonyok és gyermekek is örültek. Messzire elhallatszott, hogy mennyire örülnek Jeruzsálemben. (Neh 12,43)
Az egész sokaság örült mindazoknak a csodáknak, amelyeket Jézus vitt véghez. (Lk 13,17)
Uram, kérlek, segíts nekem, hogy a szívem meg ne csaljon, hogy téged el ne veszítselek!
Jézus így szólt tanítványaihoz: "Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket." (Mk 13,5)
Istenem, mennyi hazugság... Bekapcsolom a televíziót, és már hallom is, hogy egy mosóportól szebb lesz az életem. Csak nézek furcsán, és nem értem, hogyan függnek össze a dolgok... Miért bûnbeesés jégkrémet enni? Talán felismerte a reklámszakma a spiritualitás utáni vágyunk olthatatlanságát, és mindazt, amit már karakterénél fogva nem lehet a nemiség kihangsúlyozásával eladni, azt Isten utáni szomjúságunkkal próbálják meg ránk tukmálni. A kényelem világában élünk, ahol a "gyorsan", "többet" és "élvezetesen" fogalmak uralkodnak. Kinek van manapság már ideje a nyugdíjas nagymamákon kívül órákon át egy húslevest fõzni, mikor kockából és porból húsz perc alatt elkészíthetjük? Kinek van kedve templomba menni és egy eseményszegény órában Istenre koncentrálni, mikor egy négyperces biztosítóreklámban átélhetjük az élet védettségének és szépségének megható élményét? Vagy egy ötperces videóklipben kellemes zenei aláfestéssel hallgathatjuk mások különös istenélményét. Ám a "zacskós levesnél" nyert óráknak hatalmas ára van; nem is a pénzbeli különbség, hanem az egészség területén, hisz ki tudja igazán, mit veszünk magunkhoz testi-lelki táplálékként? Ki a megmondhatója annak, mekkora árat fizetünk a reklámspiritualitásért, és késõbb milyen betegségek köszöntenek ránk?
Én vagyok az igazi szõlõtõ. Jn 15,1a
Uram, kérlek, könyörülj rajtunk, kényelmes gyermekeiden. Te, aki odaszántad magad a szenvedésre és a szeretetre, aki nem sajnáltad értünk a valódi könnyet, a valódi verítéket, a valódi mosolyt és a valódi vért, kérlek, add, hogy mi is csak a valódi Isten imádatával érjük be, hamis istenpótlékok helyett. Ámen.