Az Úrnak félelme az ismeret kezdete. (Péld 1,7)
Krisztusban van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve. (Kol 2,3)
Mindenható Istenünk! Kérlek, te gondoskodj nemcsak a testi, hanem a lelki növekedésünkrõl is!
Pál írja: Én ültettem, Apollós öntözte, de a növekedést az Isten adta. (1Kor 3,6)
Egy növényt szeretnék ültetni. Mire van hozzá szükségem? Elõször is egy virágcserépre. Aztán termékeny, tápanyagban gazdag földre és vízre. Minden kelléknek nagyon fontos feladata van, mert egyik nélkül sem tudnám elültetni a kis virágomat. A cserépre azért van szükség, mert abba kell belehelyeznem a növényt. A tápanyagban gazdag földre azért, hogy a virág megkapjon minden tápanyagot ahhoz, hogy fejlõdhessen. A vízre pedig azért, hogy megkapja a megfelelõ nedvességet.
De mindez még kevés a növekedéshez. Hiába szeretném, hogy õ legyen a legszebb, hogy az egész ablakomat betöltsék apró kis virágai. Attól még nem fog növekedni. Egyedül attól fog növekedni, ha Isten úgy látja jónak. Egyedül az õ akaratából válhat a legszebb virággá. Amíg én mesterséges tápanyaggal táplálom, õ az életet adó természetes táplálékot, a lelki táplálékot nyújtja neki. Mert nem az számít, hogyan ültetem és hogyan öntözöm, hanem Isten, aki a növekedését biztosítja. Õ az, aki a mi növekedésünkrõl is gondoskodik. Fogadjuk hát el tõle ezt, hogy mi is növekedhessünk, gyarapodhassunk az õ dicsõségére!
Te tudod, kinek milyen ajándék válik hasznára, és hogy miért kap az kevesebbet, ez többet, nem nekünk, hanem neked kell eldöntened, mert elõtted világosan kirajzolódik minden érdem... Azért tehát a téged szeretõ és jótéteményeidet ismerõ embert semmi más úgy meg nem örvendeztetheti, mint ha akaratod és örök végzésed tetszése benne beteljesül. (Kempis Tamás)
Istenem! Te adj nekem megfelelõ termõföldet, vizet és táplálékot, hogy neked tetszve növekedhessem. Ámen.