Kinyújtotta szent karját az Úr minden nép szeme láttára. Meglátják majd az egész föld határán Istenünk szabadítását. (Ézs 52,10)
Nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk. (ApCsel 4,20)
Szemeimet az Úrra emelem, ki menthet meg?
Harcold meg a hit nemes harcát. (1Tim 6,12)
A háború, tragikuma mellett, nagy felhajtást kelt a világban. Manapság már egyenes adásban követhetjük figyelemmel, hogy egyik ország hogyan támadja meg vagy bombázza le a másikat. Naponta költenek el millió dollárokat, naponta nõ az áldozatok száma, és mindezekrõl tudomást szerzünk a tévébõl.
A hit harca nem ilyen látványos dolog. Általában nem figyelnek fel rá az emberek, nincs anyagi vonzata, nincsenek emberi áldozatok, és valójában ellenséges felek sincsenek. Ez egy olyan harc, amit mindenkinek saját magának, saját magával kell megharcolni. Az igazság, kegyesség, szeretet, állhatatosság és szelídlelkûség harca ez. De nem céltalan, reménytelen vagy elõre eldöntött harc ez. Az erõviszonyok kiegyenlítettek, a harc célja elérhetõ, és ez nem más, mint az a gyõzelem, amellyel az örök életet nyerhetjük el.
Földi életünkben ennek a harcnak nem lesz olyan látványos eredménye, mint egy mai háborúnak, de ha gyõzünk, mégis egy egész országot nyerünk meg magunknak: Isten országát, a mennyek országát.
Az élet harc a halhatatlanságért. (M. M. Prisvin)
Mindenható Atyánk! Te ismered minden szándékunkat és cselekedetünket. Jól tudod, hogy gyakran igazságtalan harcot folytatunk, amellyel csak földi javakat akarunk megszerezni. Mindig csak a saját javunkat nézzük, és arra törekszünk, hogy nekünk jó legyen. Te nem ilyen harcra szólítottál bennünket. A te harcod, a hit harca itt a földön a többi ember javáért folyik, és majd csak országodban tapasztaljuk meg a küzdelem értelmét. Urunk, Istenünk, hozzád fordulva arra kérünk, õrizz meg bennünket minden gonoszságtól és minden bajtól, hogy családunkban, embertársaink közt békében és egyetértésben élhessünk. Ne a gyûlölet és a harag irányítsa tetteinket, hanem az egymás iránti szeretet. Ámen.