Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál. (Jób 42,2)
Jézus így felelt: "Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges." (Lk 18,27)
Uram! Te megjelensz és szólsz! Köszönjük!
A tökéletes szépségû Sionon ragyogva jelenik meg Isten. Jön a mi Istenünk, nem hallgat. (Zsolt 50,2-3)
Sok éve történt már, de azóta is úgy emlékszem rá, mint éltem legszebb napjára. Kirándulni volt kedvünk, és nekivágtunk az ismeretlennek. Elindultunk. Isten gondviselõ kegyelme vezetett minket. Megadott mindent: napfényt, meleget, útszéli kutak vizét, erdei bokrok gyümölcsét, jószívû emberek friss pogácsáját, társakat, barátokat, szeretetet. Még ajkunkon sem volt a szó, õ már tudta és megadta. Mert Isten megjelent és néha jött velünk és szólt. Láttuk õt és éreztük a vakító napsugárban, a tisztító víz frissességében, képmása tükrözõdött a jámbor emberek vonásaiban. Velünk vándorolt és az õ lábnyomában lépkedtünk, amikor azt hittük eltévedtünk, pedig csak az õ útját jártuk és az út mentén megtaláltuk a folyót, ahol az élet vize áradt. Szólt a mi Istenünk. És akkor meghallottuk a simogató szélben, a kisgyermek önfeledt kacajában, a mezõk zenéjében az õ hangját. Válaszoltunk a szavára. Mi énekeltünk neki, róla, érte, tõle. Mosolyogtunk és õ is visszamosolygott, mert tetszett neki, amit látott, hiszen szerettük egymást, egy szív voltunk és egy lélekkel dicsõítettük õt. Néha olyanok voltunk, mint akik nem e világból valók. Jött velünk a sötétben is, amikor csak a csillagai világítottak fölöttünk. Nem féltünk, mert tekintetünket gyakrabban emeltük felfelé. Éjjel volt már, mire hazaértünk és örömünkben megeredtek az ég könnyei. Valamit megérezhettünk a tökéletességbõl. Sokan nem értették, de az Úr tudta és mi is tudtuk, hogy az volt az a nap, amit az Úr szerzett. Mert az Isten ragyogva megjelent és szólt.
A föld tele van égi dolgokkal és minden közönséges csipkebokor lángol Istentõl. (Browning)
Hála legyen a társakért és az istenes pillanatokért, amikkel megerõsítesz, és fényükkel világosságot gyújtasz a mindennapokban. Köszönjük. Ámen.