Zsidók 7,23-25
KÖZBENJÁRÓ
A mai versek ennek a levélnek olyan részéhez tartoznak, amely elmondja az Úr Jézus Krisztus főpapságának áldásait népe javára. Emlékeztet a 23. versben, hogy a régi rend alatt a megszólított nép szívének ismerős és kedves módon sok pap munkálkodott egymást követően. Ez nyilván szükséges volt, mert maguk a papok halandó emberek voltak. Nem szolgálhattak örökké; meghaltak, és mások léptek a helyükre. Volt egyfajta folytonosság, de nem folyamatosság, mivel egyik elkerülhetetlenül különbözött a másiktól. Így, amikor változott a pap, az imádóknak egy új emberrel kellett megbarátkozniuk a szívükben, valakivel, akit személyesen nem ismertek, és akinek gyarlóságaival meg kellett tanulniuk együtt élni.
Azonban az Úr papsága ettől lényegesen különbözött abban, hogy egyszer ugyan meghalt a Golgotán, de sohasem fog újra meghalni. Papsága nem szállt át másokra, valójában az nem átvehető, sérthetetlen - ez az Ő papsága. Papsága változhatatlan a Személyében, jellegében és hatásában. Hatalmas is, mivel Ő képes megőrizni egy életen keresztül, hogy teljessé tegye az üdvözítését mindazoknak, akik általa jutottak el Isten megismerésére. Hogyan képes Ő erre? Örökké él, tehát örökké közbenjár népe érdekében. Annak a szónak a jelentése, hogy "közben jár", az, hogy találkozik valakivel, és mások érdekében képviseli az ügyet. A Szent Szellem ilyen közbenjáró, Róma 8,26-27, és ilyen Krisztus maga is, aki, ahogyan a Róma 8,34 elmondja, Isten jobbjára ült, a megtiszteltetés és befolyás helyére. Megfelelő helyzetben mindennel el van látva, hogy közbenjárjon az érdekünkben. Ezt is cselekszi.
Közbenjáró szolgálata védelmező, támogató és hatékony, amikor ügyünket Atyja elé tárja, mert saját befejezett és elfogadott áldozatának szilárd talaján áll. Ez nagy vigasztalást jelent népének, ismerve azt a tényt, hogy mindig a javunkra tevékenykedik, és folytatja életünk minden napján. Bárhol vagyunk, és bármilyenek is a körülményeink, sikerben és bukásban mindig elérhető számunkra, és kész közbenjárni a mi áldásunkra.
Zsid. 7.23-25 És amazok jóllehet többen lettek papokká, mert a halál miatt meg nem maradhattak: De ennek, minthogy örökké megmarad, változhatatlan a papsága. Ennekokáért ő mindenképen idvezítheti is azokat, a kik ő általa járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettök.