1Korintus 15,46-47
MÁSODIK EMBER
Az első Ádám azért teremtetett, hogy feje legyen az emberi nemnek. Sajnos, bűne miatt, bukott emberi nemnek lett a feje. Eljött Krisztus, hogy feje legyen egy másik emberi nemnek, amely most nem elbukott emberekből áll, hanem üdvözített, megszabadított, megváltott emberekből. Mint ilyen, Ő volt az utolsó Ádám. Ádám úgy is ismeretes, mint az első ember; az Urat, az utolsó Ádámot itt második Embernek nevezik.
Ha a két Ádám mögötti gondolat a szerepükre vonatkozik, vagy arra, hogy egy-egy nemzetség fejei, akkor számos elképzelés húzódik meg az Első és Második Ember cím mögött. Az első gondolat alapjaikról szól. Az első ember a földből készült. Isten Ádámot porból formálta, belélehelt, és ezzel élő lélekké lett. Vétkezése után Isten ezt mondta neki: "abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszel", 1Móz 3,19 (Rev. Károli). Az első ember földi volt (a földből). A második Ember, az Úr a mennyből. Ő nem földből készült, noha volt emberi teste, amilyen a tiéd és az enyém. Azonban nem földből jött, hanem mennyből, és ezért mennyei.
A második gondolat, hogy eltérő eredetük eltérő jellemvonásokat eredményez. Ezt a két szélsőséget, a földit és a mennyeit, azért használja a 48. versben, hogy rámutasson az ellentétre az emberek és "fajok" két típusának eltérő jellegzetességei között, amelyeknek ők a fejei. "Életük minősége és jellege meg van szabva eredetük által", W. E. Vine. Krisztus eljött, mint második Ember, hogy megmentse és megváltsa azt a fajt, amely az első embertől származott. Mint Ember, meghalt az emberekért. Most mindenkit, aki hisz és bízik benne, az Ő mennyei természete fog jellemezni. A hívőknek adott biztosíték az, hogy ahogyan egykor hordoztuk a földi embernek, első atyánknak, Ádámnak a jegyeit, a képét, a jellemét, úgy fogjuk hordozni a mennyei Ember jegyeit, képét és jellemét.
A szellemi faj megalapításáról és jellegzetességeiről van itt szó, ahogyan láttuk. Azonban, harmadszor, szó van rendeltetési helyükről is. Krisztus, aki a mennyből jött, visszament a mennybe megdicsőült testtel. Isten mennybe emeli majd szentjeinek testét is, akár haláluk után, akár előtte, az elragadtatáskor, és azután örökre az Úrral leszünk. Micsoda kilátás ez a hívő ember számára!
1Kor. 15.46-47 De nem a lelki az első, hanem a földi, azután a lelki. Az első ember földből, porból való, a második ember mennyből való.