Lukács 7,29-35; 15,1-2
VÁMSZEDŐK ÉS BŰNÖSÖK BARÁTJA
A farizeusok és törvénytudók nem tudták, mit akarnak - Bemerítő János aszkétizmusa túl sok volt ezeknek a társaságkedvelő embereknek, Lk 7,33, de Krisztus társadalmi szokásait ugyanolyan megbotránkoztatónak találták. Neki nem voltak előítéletei az emberekkel szemben, még a "bűnösökkel" szemben sem. Elfogadta őket, és azok is Őt. Érintkezett és étkezett velük. A barátjuk volt, 34. v. Így természetszerűen jött ez a vád, amelyet ők becsületsértésnek szántak, de amely azóta is gyönyörű képet mutat az Úrról. Ezrek, sőt milliók jöttek Krisztushoz, bűneik nyomasztó súlyát érzékelve, és ebben az alázatos megjelenésben úgy találták Őt, mint barátjukat! Lásd a Lukács 7,37-38-ban szereplő nőt.
Ez volt a testté létel egész alapelve - Isten Krisztusban közel jött az emberiséghez, és most Krisztus személyesen jött közel a bűnösökhöz, akiket megmenteni jött. Bölcs dolog lenne, bármennyire kellemetlen is, megkérdezni magunkat, hogy vajon minket megvádoltak-e valaha hasonló becsületsértéssel? Barátságosak vagyunk-e az emberek - bűnösök felé szegény világunkban? Urunk ilyen volt. Természetesen elhatárolódott bűnös útjaiktól, Zsid 7,26, ahogyan nekünk is kell, Jak 4,4, de soha sem zárkózott el az emberektől.
Elárulásának éjszakáján az Úr bizonyára meglepte tanítványait, amikor ezt mondta nekik: "ti az én barátaim vagytok", Jn 15,14. Végül is ők a tanítványai voltak, és szokatlan volt egy rabbi részéről, hogy felvegyen egy ilyen pozíciót, amely ennyire bensőséges és gyengéd. Továbbá néhányan közülük gyanús háttérrel rendelkeztek, és még egy vámszedő is volt köztük, Mk 2,14. Azonban ők valóban a barátai voltak, azok az emberek, akikkel oly sok időt töltött három éven keresztül.
De hogyan leszünk barátai valakinek, aki olyan nagy és csodálatos? Ábrahám Isten barátja volt, mert bízott az Úrban, Jak 2,23; Bemerítő János, mert bemutatta Krisztust a zsidó nemzetnek, 3,29; Lázár, mert otthona a szeretet nyitott oázisa volt Urunk számára a zsidó vezetők ellenséges sivatagában, Jn 11,3.11; János apostol Jézus barátja volt, mert a közelében töltötte az időt, Jn 20,2. A szeretet görögül fileo, bensőséges barátságot jelent. Ilyen módokon mi is Urunk Jézus barátai lehetünk. Jól tesszük, ha megkérdezzük magunkat: "Milyen a baráti viszonyom Ővele?"
Lk. 7.29 „Miután meghallgatta őt az egész nép, még a vámszedők is igazat adtak Istennek azzal, hogy megkeresztelkedtek a János keresztségével, 30 a farizeusok és a törvénytudók azonban elvetették Isten akaratát, és nem keresztelkedtek meg általa. 31 „Kihez hasonlítsam tehát e nemzedék tagjait? Kihez is hasonlók? 32 Hasonlók azokhoz a gyermekekhez, akik a piacon ülnek, és azt kiáltják egymásnak: Furulyáztunk nektek, és nem táncoltatok, siratót énekeltünk, és nem sírtatok. 33 Mert eljött Keresztelő János, aki nem eszik kenyeret, nem iszik bort, és azt mondjátok: ördög van benne. 34 Eljött az Emberfia, aki eszik és iszik, és azt mondjátok: Íme, falánk és részeges ember, vámszedők és bűnösök barátja. 35 De minden gyermekében igazolódott az ő bölcsessége.””