Máté 1,1.6; 15,21-28
DÁVID FIA
Érdemes megjegyezni, hogy az Újszövetség nem valamilyen csodával, példázattal, költeménnyel, zsoltárral vagy történettel kezdődik, hanem egy nemzetségtáblázattal. Nemzetségtáblázattal, ami minden embernek van. Az újszövetségi evangélium nem valamilyen népmese, vagy egy kultúrának a legendája, esetleg szájhagyomány, hanem egy valóságos Személyről szól.
Az Újszövetség személye Jézus, a Krisztus, akinek megvan a megkívánt, törvényben gyökerező történelme, amely hitelességét megalapozza. Az ószövetségi Szentírásban Isten megígérte, hogy Izráel számára az Üdvözítő és Király Ábrahám sémita családfájából, Jákób (vagyis Izráel) zsidó családfáján keresztül Dávid királyi ágából fog eljönni, 1Móz 12,3; 28,14; Ézs 9,6-7. Az Újszövetség első fejezete leírja az Úr törvényességét, mielőtt bármit mondana tanításairól, csodáiról vagy haláláról. Az Isten Szent Igéjéből származó objektív, törvényes igény nélkül minden más szubjektív lenne. Így azonban az Úr Jézus Krisztus valóban Izráel örök Királya, ahogyan Gábriel angyal mondta Máriának: "az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, Ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké", Lk 1,32-33.
A Mt 15,21-28-ban egy pogány nő Jézust "Dávid Fiának" nevezte, elismerve tekintélyét és jogát a királyságra. A Mt 14-ben szerepel egy anya és a lánya, akik befolyásolták Heródes királyt, hogy változtassa meg elhatározását, és cselekedjen gonoszságot. A 15. fejezetben olyan anyáról és lányáról olvasunk, akik arra ösztönözték a Király szívét, hogy jót cselekedjen. Ezt a pogány asszonyt, aki lánya csodálatos gyógyulása után sóvárgott, Dávid Fia emlékeztette, hogy az Ő szolgálata csak Izráel fiainak szól, és nem a kutyáknak, vagyis a tisztátalan pogányoknak. Ez az asszony azonban megalázta magát, és elismerte méltatlan helyzetét, mint egy kutya, kijelentve, hogy még a kutyák is megkapják a maradékokat, amelyeket a gyermekek nem kívánnak. Dávid Fia viszont elismerte az asszony nagy hitét, és hatalma által meggyógyította a lányt.
Azoknak, akik megalázzák magukat, és hitüket Dávid Fiába, mint Üdvözítőbe vetik, az Úr megígéri, hogy vele együtt fognak uralkodni. Ahogy a Biblia utolsó fejezetében mondja: "Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása", Jel 22,16.
Mt. 1,1 „Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségéről való könyv.”