Ézsaiás 62,10-12
SZABADÍTÓ (IZRÁELÉ)
A megváltás teljessége akkor lesz látható, amikor a Messiás visszatér a Földre. A szabadításról (üdvösségről) általában hiányosan és jelentéktelenül lehet hallani. A Biblia azonban azt munkálja, hogy benyomást gyakoroljon ránk ennek a szónak a mérhetetlen volta, hogy szabadítás. Egyedül az Úr a Szabadító. Nincs más név az ég alatt, amely az embereknek adatott, amely által üdvözülhetnénk. Az üdvösség olyan dolog, amit csak Isten valósíthat meg.
Ráadásul az üdvösség nem valamilyen személytelen mennyiség, vagy dolog, amelyet Isten adományoz, mint amilyen a pénz, vagy a föld. A Szabadítóról úgy beszél az Ige, mint személyről. A szabadítás számunkra csak Őbenne adható. Csak akkor kaphatjuk meg az üdvösséget, ha hit által közösségbe jutottunk Krisztussal. Hogy az üdvösség tényeit megpróbáljuk közölni hallgatóinkkal, gyakran tételek sorát közöljük, hogy hogyan higgyenek, vagy megparancsoljuk, hogy engedelmeskedjenek, és elveszítjük azt a Személyt, aki maga a hívő ember üdvössége.
Ézsaiás próféta nem követte el ezt a hibát: "Kinyújtotta szent karját az ÚR minden nép szeme láttára. Meglátják majd az egész föld határán Istenünk szabadítását... ímé az én szolgám", Ézs 52,10.13.
Figyeljük meg ennek a szabadításnak a nagyságát. Hirdetve van Izráel szomszédaitól kiindulva a világ végéig. Isten magáévá tette Sión megsértett és elutasított ügyét. Azt mondva, hogy "ímé, jön már szabadítód", Ézsaiás Üdvözítőt hirdet, aki olyan jutalmat hoz, amely minden megfigyelőt bámulatba ejt. Amikor az Üdvözítő befejezte a munkáját, nemcsak Isten látja úgy, hogy Izráel szent nép és az Úr megváltottja, hanem minden szemlélő szent népnek nevezi őket. Aztán a hosszú időn át megvetett Jeruzsálemet így fogják nevezni: "sokat látogatott városnak hívnak, nem leszel elhagyatott!" Ézs 62,12.
Amit Izráel látni fog, azt minden egyes hívő ember személyesen látja most. Ahogyan Simeon mondta: "Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak, és dicsőségül népednek, Izráelnek", Lk 2,29-32.
Ézs. 62.10-12 Menjetek át, menjetek át a kapukon, készítsétek a népnek útát, töltsétek, töltsétek az ösvényt, hányjátok el a köveket, emeljetek zászlót a népek fölé. Ímé, az Úr hirdette mind a föld határáig: Mondjátok meg Sion leányának, ímé, eljött szabadulásod, ímé, jutalma vele jő, és megfizetése ő előtte! És hívják őket szent népnek, az Úr megváltottainak, és téged hívnak: keresett és nem elhagyott városnak.