Ézsaiás 25,1-4
A NINCSTELENEK ERŐSSÉGE
Milyen Isten biztosít erősséget a szegénynek és erősséget a szűkölködőnek nyomorúságában? A mi Istenünk. Nem csoda, hogy a fejezet egy dicsőítés feljegyzésével kezdődik: "csodákat vittél véghez", 1. v. Milyen csodálatos dolog gondoskodni a szegényről és szűkölködőről! A szegény és szűkölködő a mai napig is bármilyen társadalomban nagyon gyakran jogok és orvoslás nélkül él. A "szegényre" és "szűkölködőre" használt héber szavak azt jelzik, hogy elnyomóik szemében ők túlságosan erőtlenek ahhoz, hogy ellenálljanak, és túl nincstelenek, hogy bírósághoz forduljanak. Megvásárolhatóak és eladhatóak tetszés szerint. Vérüket lehet ontani magyarázkodás nélkül. A csoda az, hogy Istennek fontosak.
Az előző fejezet olyan jelenetet állít elénk, amelyben a szegény és szűkölködő nyomorúságban találja magát. Az elnyomás, amellyel szembenéztek, olyan üldöztetés volt, amelyben benne voltak a "föld királyai a földön", akiket démoni erők hajtottak - "a magasság serege a magasságban", 24,21. Amire a szegénynek és szűkölködőnek szüksége volt, több volt, mint erő; erősségre volt szükségük. Az "erő" főnevet a 4. vers kétszer használja, nem csupán elvont értelemben, hanem úgy, mint valamilyen megerősített helyet, vagyis erődöt. Az Úr volt az ő erős váruk az erőteljes elnyomás idején. Nem volt-e aktuális számukra is Ászáf kérdése: "Vajon végleg eltaszít az Úr, és nem tart tovább jóakarata? Elfelejtette kegyelmét az Isten?..." Zsolt 77,7-9. Amikor a hit ingadozik, és a lélek mélységeiben ki nem mondott kérdések merülhetnek fel: "az Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá?" Lk 18,17. Akkor meglátják, hogy az erős vár ajtajai hívogatóan nyitva állnak számukra, ugyanakkor erősen zárva vannak ellenségeik számára.
Mi is az erős várhoz folyamodhatunk, amikor a hatalom nyomást gyakorol ránk. A 24-27. fejezet szövegében a szegények és nincstelenek azok, akiket üldöznek, mielőtt az Úr felemelkedik, hogy megbüntesse ellenségeit, 24,21. Mi vagyunk a példái, hogy hogyan védelmezi az Úr az övéit. Ő mondta: "Boldogok a szegények", Lk 6,20, mivel kijelentette, hogyan fognak gyűlölni és gyalázni bennünket. Bebizonyosodott, hogy ez így van, de Ő is igaznak bizonyult, aki a mi erősségünk, és aki "bevisz az Ő mennyei országába", 2Tim 4,18.
Ézs. 25.1 „Uram, te vagy Istenem! Magasztallak, dicsérem neved, mert csodákat vittél véghez, ősrégi terveket, való igazságot. 2 Mert kőhalommá tetted a várost, a megerősített várat rommá, a bitorlók kastélya nem lesz város, soha többé föl nem épül! 3 Ezért tisztel téged az erős nép, téged fél a hatalmas nemzetek városa. 4 Mert erőssége vagy a nincstelennek, erőssége a szegénynek a nyomorúságban, oltalom a zivatarban, árnyék a hőségben, mert a hatalmaskodók dühe olyan, mint a kőfalra zúduló zivatar.”